Vidéken él a hajléktalanok nagy része

A hajléktalanok háromnegyede vidéken él – számoltak be a Menhely Alapítvány munkatársai szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon, amelyen az idei, február 3-án készített kutatásuk eredményeit ismertették. A Menhely Alapítvány munkatársai szerint az idei felmérés adataiból kitűnik, hogy egyre mélyebb a nyomor, egyre kilátástalanabb a szegények sorsa – írja az MTI.

hirdetés

Az úgynevezett február 3-i felmérések sorában az idei immár a 16. volt, 77 településen 257 szolgáltató részvételével szervezték meg.

Az alapítvány szerint a hajléktalan emberek munkába állási, megélhetési esélyei szűkülnek, a kiszolgáltatottságuk pedig nő. Magyarország legnagyobb vidéki városaiban a fedél nélkül élők legalább ugyanannyian, de sok helyen jóval többen vannak, mint azok, akik valamilyen szállásnyújtó intézményben hajthatják fejüket nyugovóra.

Győri Péter, a Menhely Alapítvány elnöke ismertette: a mintegy 11 ezer, hajléktalanok számára fenntartott férőhelyből 6 ezer a fővárosban, 5 ezer a vidéki városokban található. A felmérés napján 85 százalékosan voltak feltöltve a férőhelyek, az itt tartózkodó hajléktalanoknak pedig országosan 77 százaléka, összesen 10.459 ember válaszolt önként a feltett kérdésekre.

Győri Péter szerint ennyien még sosem vettek részt a kutatásban. Közülük 7228-an hajléktalanszállón laknak, 3231-en azonban az utcán, közterületeken. A fedél nélkül, vagyis az utcán élők közül Budapesten 836 embert kérdeztek meg a szociális munkások.

Az elmúlt évek tendenciáját ismertetve azt mondta: Budapesten évről évre csökken, vidéken évről évre nő a válaszadók száma. Hangsúlyozta azonban, hogy a kutatás nem alkalmas arra, hogy megállapítsák a hajléktalanok számát, csak arra, hogy a minimumszámot állapítsák meg, tehát azt, hogy 2014. február 3-án ez a 10.459 ember biztosan hajléktalan volt.

Szintén a több éves adatsorokra hivatkozva Győri Péter azt mondta: megállapítható, hogy 1999-től 2009-ig folyamatosan nőtt Budapesten a közterületeken élők száma, majd fordulópont következett be és a fedél nélküliek száma több százzal csökkenni kezdett.

Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes nagyvárosokban, ahol sok hajléktalan él, február 3-án többen vagy ugyanannyian éltek az utcán, mint ahány hajléktalan-férőhely van az adott településen. Példaként említette Szegedet, ahol 107-en voltak szállón és 119-en az utcán, Pécset, ahol 264-en voltak valamilyen szállón, míg a közterületeken 483-an. Hasonló arányokról szólt Debrecen, Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza vonatkozásában is.

A válaszokból kiderült: 12 hajléktalan közül egynek volt rendszeres munkája, ez a válaszadóknak mindössze 8 százaléka.

Tíz hajléktalan közül kettőnek volt alkalmi munkája, tíz hajléktalanból három él gyűjtögetésből, kukázásból, minden ötödik hajléktalan kap önkormányzati támogatást, és minden tizediknek nincsen semennyi pénze. Tízből 2-3 hajléktalant tart a környezete romának, vagy mondta már ezt róla. Győri Péter szerint hátrányos a hajléktalanok munkaerőpiacon való elhelyezkedése szempontjából, hogy tízből hat hajléktalan elmúlt már 50 éves, és minden második hajléktalannak legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van.

Az adatsorból kiderült az is, hogy tíz fedél nélküli közül négyen még nem voltak hajléktalanok egy évvel korábban. Ehhez hozzátette a múlt évi adatsor egyik kérdését: 2013-ban tíz hajléktalan közül három gondolta azt, hogy fog még lakásban lakni.

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa arról beszélt, hogy a felmérés során mindig megkérdezik a válaszadókat arról, hogy januárban mennyi jövedelmük volt és ezt összevetik a Központi Statisztikai Hivatal szerinti élelmiszernorma összegével. Ebből az látszik, hogy míg 2006-ban átlagosan kétszer annyi jövedelme volt egy hajléktalannak, mint amennyibe az élelmiszernorma került, 2012-ben 28.736 ezer forint jövedelemmel szemben a norma 23.050 forintot tett ki, 2014-ben pedig az átlagos 31.491 forint jövedelemnél a norma az előző évi indexált adata szerint 25.363 forint volt.

A jövedelmekről szólva elmondta: 2006-ban a hajléktalanok 40 százaléka jutott munkajövedelemhez, idén 32 százalékuk.

Győri Péter ehhez hozzátette: a közfoglalkoztatás megjelenésével azt tapasztalták, hogy 8 százalékkal nőtt a múlt évihez képest a jövedelemhez jutók száma és ezzel arányosan csökkent a segélyben részesülőké. Csökkent ugyanakkor 10 százalékkal a rokkantnyugdíjasok száma. Összességében úgy vélte: 2009-2010-ig csökkentek a megélhetési, munkához jutási lehetőségeik a hajléktalanoknak, azóta pedig stagnálás figyelhető meg.