8 C
Pécs
péntek, április 26, 2024
KezdőlapHírzónaVisszatemették a római kori bazilikát

Visszatemették a római kori bazilikát

Ismét föld fedi a néhány évvel ezelőtt a Pécsi Ítélőtábla mellett feltárt római kori bazilikát. A város ugyan nem tett le a különleges emlékek bemutatásáról, ám eddig nem sikerült megegyezni a terület tulajdonosával.

A Pécsi Ítélőtábla mellett néhány éve találták meg a Janus Pannonius Múzeum régészei Tóth Zsolt vezetésével az egykori Sopianae városának egyik legjelentősebb épületét, a törvénykezésnek is otthont adó, valamint piactérként is funkcionáló bazilikát.

A területen több évszázad építkezéseinek nyomaira bukkantak, mégis ez a 3. századi különleges lelet mondható szenzációsnak: a 55,5 méter hosszú és 27,7 méter széles, háromhajós bazilikába oldalbejáratokon, s egy oszlopos előcsarnokon lehetett bejutni.

Az apszissal záródó épületet három hajóra osztotta két belső pillérsor, falait huszonkét támpillér támasztotta. A bazilika a negyedik században vált a tűz martalékává. A szakemberekből álló ásatási bizottság a feltárásokat követően úgy döntött, hogy bemutathatóvá kell tenni a romokat.

Mint azt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pécsi irodavezetője, Rőmer Károly elmondta, a közelmúltban határozatban szólították fel a tulajdonost arra, hogy mivel várhatóan egy-két éven belül biztosan nem kerül sor az emlékek bemutatására, a romok megóvása érdekében újra be kell takarni. Ennek tettek eleget a tulajdonos biztosítótársaság, amely a tervek szerint egy térkővel burkolt parkolót üzemeltet majd itt.

Szécsi Zsolt, Pécs főépítésze megerősítette: a város továbbra is fenntartja azon álláspontját, miszerint a bazilikát bemutathatóvá kell tenni, s ennek érdekében keresik a megegyezést a magáncéggel, s a Rákóczi úti telek helyett csereingatlant is felajánlottak, egyelőre azonban nem jutottak dűlőre.

A most földdel takart emlékeknél azonban jóval sanyarúbb a sorsa Ferhát pasa dzsámi romjainak a Kazinczy utcában. Az itteni telek tulajdonosa ugyanis csődbe ment, így hiába szólítja fel a KÖH a romok megőrzésére, azok tovább pusztulnak.

Rőmer Károly ez utóbbival kapcsolatban azt mondta, a romok felé féltetőt kellett volna építeni, többször küldtek már kötelező határozatot a birtokosnak, előrelépés azonban nem történt. Hozzátette: elviekben van mód arra, hogy maga az örökségvédelmi hivatal tegyen lépéseket a megóvás érdekében, s a munka költségeit ráterheljék birtokosra, ez esetben azonban aligha jutnának hozzá pénzükhöz, a hivatalnak pedig nincs erre kerete.

Az irodavezető megjegyezte, az ilyen, s ehhez hasonló problémák megoldása érdekében lenne fontos a jelenleginél komolyabb állami szerepvállalásra, akár konzerválás néhány százezres, vagy milliós költségeinek biztosítására.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő