Csodás települések Baranyában, amiket látni kell!

Minek repülőre pattanni, ha Baranyában is láthatunk csodákat? Vannak varázslatos falvak megyénkben, melyek majdnem egy karnyújtásnyira vannak tőlünk. Korábbi cikkünkben három Duna parti települést mutattunk be; Kölkedet, a gyönyörű ártéri községet, Dunaszekcsőt, a római kori kincsesbányát, és Bárt, varázslatos szőlőhegyeivel. Újabb három rejtett falucska jön most a Duna-Dráva Nemzeti Park segítségével.

A tavirózsás és tündérfátyol hínáros Szaporca

A Drávától körülbelül három kilométerre található a kétszázharminc fős ormánsági település, Szaporca. Az itt elterülő Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva-medence legnagyobb, és érintetlen volta miatt természetvédelmileg a legjelentősebb egybefüggő holtágrendszere.

Látványosságok Szaporcán

Ha Szaporcára látogatunk, semmiképpen se hagyjuk ki az Ős-Dráva Látogatóközpontot! Az Ormánság természeti értékeit és hagyományait megismertető központ interaktív kiállítással, őshonos háziállat-bemutatóval, tanösvényekkel, változatos aktív programokkal, környezeti nevelési foglalkozásokkal várja a közönséget.

Mondanunk sem kell, hogy a holtágrendszer flórája és faunája is csodálatra méltó. A tavirózsás, kolokános, tündérfátyol hínáros növénytársulások mindegyike előfordul a területen. A nádiposzátáktól a réti sasig sok faj képviseli a népes madárvilágot. Jelentős a terület vidraállománya, sok gímszarvas, vaddisznó, aranysakál él a mocsarakban és a környéken.

Kémes, a régi ormánsági élet tárgyainak őrzője

A félezer lélekszámos település Baranya déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén helyezkedik el. Kémes természeti adottságai közül különösen vízrajza érdemel figyelmet. A Dráva völgyében helyezkedik el, a község és a folyó között húzódik a Dráva valamikori medre. Közelében folyik a Pécsi-víz és a Fekete-víz, melyek befogadó vízfolyások, a terület belvízcsatornái ezekbe torkollnak. Hogy ez a terület már évezredek óta lakott volt, arról az itt szórványleletként előkerült, a bronzkor késői szakaszából, i.e. 1100-1800 közötti időből származó bronz használati tárgy tanúskodik. De előbukkantak a területen a késő római korból származó leletek is. Kémes nevét először 1177-ben említik az írott források.

Látványosságok Kémesen

Érdemes Kémesen meglátogatni a tájházat, az 1800-ban épült református templomot és az Ormánsági magángyűjteményt, ahol korhű módon felújított parasztházban a régi ormánsági élet tárgyi emlékeiből láthatunk ízelítőt, találhatóak itt 19. század végéről származó használati tárgyak, valamint szőttesek számos típusai.

Tésenfa, a Zrínyi birtok

Ha valami régi, akkor Tésenfa az, hiszen a közel kétszáz fős település már az őskorban is lakott terület volt. A horvát határ melletti községre parasztházainak egyszerűsége a legjellemzőbb. A település túlélte a török uralmat is, s egy 1696-ból származó feljegyzés szerint Tésenfa Zrínyi Miklós gróf birtoka volt, majd a földesúr gróf Batthyány Antal kezébe került.

Látnivalók Tésenfán

Rengeteg látnivaló nincs Tésenfán, az egyszerű mégis gyönyörű látképén túl, de mindenképpen érdemes a 19. század utolsó harmadában épült református templomot meglátogatnunk, és megcsodálnunk a templom előtt található világháborús emlékművet.

A három település ad otthont immár a második Bőköz Fesztiválnak, ahova csaknem ötezren látogattak el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Földművelésügyi Misztérium, a megyei önkormányzat és a falvak segítségével megrendezett fesztiválon a minőségi művészeti programok között nagy érdeklődésére tartott számot a Filharmónia Magyarország komolyzenei, a Hagyományok Háza népzenei és táncprogramjai. A jazz- és világzenei koncertek mellett színházi- és bábelőadások, kiállítások, filmvetítések, táncos produkciók is szerepeltek a programban.

Forrás: dravamedence.hu, ddnp.hu