5 lélegzetelállító hely Pécs közelében

A jakab-hegyi földsánc

Bár a nyaraláskor legtöbben a különlegességet keresik, nem kell a francia Riviérára utazni, ha csodálatos helyeken akarunk kirándulni, sőt még a megyehatárt sem kell átlépnünk. Összegyűjtöttük Baranya legvarázslatosabb helyszíneit, ha legszívesebben utaznánk, de a szabadnapjainkat már feléltük.

A Jakab-hegyi „Kelta-gyűrű”

A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek legmagasabb hegye, amely vörös homokkőből épül fel. A hegy Szent Jakab nevét viseli, fennsíkját a pálos kolostor romjai és érdekes geológiai képződményei miatt 1977-ben védetté nyilvánították. A Jakab-hegyi vaskori földvár és pálos kolostor romjai egy országos jelentőségű védett terület, „Kelta-gyűrűnek” is nevezik. A hegy tetején lévő 3 km hosszú, 4-8 m magas földvár időszámításunk előtt 1000-ben épült, és Európa második legnagyobb ilyen jellegű földvára.

Az egykori földvár maradványa – forrás: Wikipédia

A kővé vált lakodalmas menet

Kővágószőlős fölött, a Jakab-hegy déli oldalán található, érdekes vörös homokkő képződmények a Babás szerkövek, melyek tulajdonképpen összecementálódott kovasavas kavicsrétegek. Az érdekes sziklaalakzatok, a monda szerint két dölyfös, egymással versengő család lakodalmas menete, akik nem voltak hajlandóak egymás útjából kitérni, így az idő alatt kővé váltak. Egyébként szerszámköveknek használták ezt a fajta kőzetet, innen a szerkő elnevezés.

Az eldugott, vadregényes falu

Óbánya egy kis község a Kelet-Mecsekben, a hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Az 1770 körül német nemzetiségű lakossággal betelepített falu nyugati végénél kezdődik az Óbánya-völgy vadregényes szakasza. Vízesésekkel tarkított patakkal, közepe táján a Csepegő-sziklával és a Ferde-vízeséssel, forrásaival páratlan szépségű túraútvonal. Említést érdemelnek a falu ma is dolgozó fazekasmesterei.

A Ferde-vízesés Óbánya völgyben

Óbányától délkeletre található a 2009-ben fából épült Óbányai-kilátó, szép kilátás nyílik róla Óbányára és a környező hegyekre. Kisújbánya üdülőfalu, ahol régen üveghuta is működött a faluban. Autóval Zobákpuszta felől közelíthető meg.

Erdei üveghuták

Pusztabánya egyike a Kelet-Mecsek azon településeinek, ahol valamikor üveget fújtak a német bevándorló lakosok. A település mára teljesen eltűnt a föld színéről, az egykori falu helyén lévő réten ma kulcsosház áll. A hajdani település, Vitraria helyét emlékkő jelzi az erdő szélén, ahol 18. századi üvegfújó kemencéket és üvegcsűrt tártak fel. A kemencék mintájára 1995-ben 1:1 méretarányú működőképes másolat készült. A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható a pécsi faszobrász, Szatyor Győző Életfa című alkotása. Rövid erdei sétával elérhető Pusztabányáról a természetjárók közt népszerű Hidasi-völgy, amely a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe.

Néhány kilométerre van csak a Hosszúhetényi üveges múzeum, Püspökszentlászló közelében pedig az Európában is számon tartott növényritkaság, a bánáti bazsarózsa nyílik. Pusztabánya közelében halad el a Szent Márton zarándokút, a Mária-út és a Magyarok Zarándokútja.

Mésztufalépcsős vízesés, avagy „mini Plitvice” a Mecsekben

A Letics-parragtól északra vezető szép, mésztufagátakkal, vízesésekkel tarkított völgy, a Melegmányi-völgy. Foglalt forrása az Anyák-kútja és a Melegmányi-forrás. A Mecsekben itt található a legnagyobb mésztufalépcsős vízesés. A Melegmányi-völgy és a Nagy-Mély-völgynél a patakká bővült forrásvíz a mederbe hullott faágakon, leveleken, gyökereken átbukva „lerakja” mésztartalmát és gyönyörű mésztufagátakat, vízeséseket és apró tavacskákat alkot.

Gyűjtésünkben a Mecsekerdő Zrt. munkatársai segédkeztek.