Nézzünk most el a bosznia-hercegovinai Tuzlába, Pécs egyik viszonylag fiatal partnervárosába, mely meglepően sokban hasonlít városunkra.

hirdetés

Pécs testvér- és partnervárosait, Európán kívüli együttműködési kapcsolatait bemutató sorozatunkat átböngészve talán kijelenthetjük, hogy Pécs külpolitikája hosszú évek óta előremutató. Azonban, ha egy ezzel kapcsolatos területet kellene kiemelni, az minden bizonnyal a határ menti kapcsolatok, az európai szomszédságpolitika és a határon túli magyarokkal folytatott együttműködések területe lenne, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa program egyik alapeleme volt a déli nyitás, a déli kulturális övezet létrehozása, melynek keretében Pécs aktív kapcsolatokat alakított ki többek között Újvidékkel, Szabadkával, Eszékkel, Mariborral és – sorozatunk legújabb szereplőjével – a bosznia-hercegovinai Tuzlával.

A nagyjából Péccsel azonos lakosságszámú, 170 ezres Tuzla, akárcsak Pécs, megyeszékhely, a tuzlai kanton központja, nem mellesleg pedig Szarajevó és Banja Luka után az ország harmadik legnagyobb városa.

Tuzlával Pécs 1999-ben kötött partnervárosi szerződést, melynek apropója – a szerződést megelőző kisebb, de sikeres együttműködések mellett – az volt, hogy a városok vezetősége felismerte, hogy Pécs és Tuzla közös lehetőségekkel és közös érdekekkel bírnak polgáraik jólétének növelése érdekében. Az 1999-es dokumentum kiemeli, hogy a két város közös célja, hogy a már meglévő kapcsolataikat szorosabbra húzzák, a kölcsönös haszonszerzés és egymás kultúrájának megismerése és terjesztése érdekében. A megállapodási szerződésben az alapvetően szokásos gazdasági, innovációs, tudományos, politikai, oktatásbeli témákon túl Tuzla és Pécs kiemelten kezeli a számukra egyaránt és a mai napig fontos ökológiai, környezetvédelmi projekteket is.

Az oszmán uradalom emlékei Tuzla óvárosában

Nem csak lakosainak száma, és nem csak céljai azonosak a két városnak, hiszen sok hasonlóságot találhatunk földrajzi elhelyezkedésükben is. Pécsnek ott van a Mecsek, Tuzla pedig a Bosznia-Hercegovina északkeleti részén található Majevica-hegység lábánál fekszik, mely a helyiek kedvenc kirándulóhelye. Tuzlának ugyanakkor ott van a Jala folyó is, mely rendkívül hangulatossá varázsolja az amúgy is szép kis várost.

Tuzla központjában pörög az éjszakai élet

Érdekesség, hogy Tuzla elődjét magyar uralom alatt álló területként említik az első 950-es történeti források, a város pedig, mely később ezen a hegy melletti síkságon épült, nem a Tuzla nevet kapta először, hanem azt, hogy „Soli”, ami azt jelenti, hogy „só”.

Tuzla őse ugyanis sós forrásairól volt híres, korai gazdaságát ezek a források határozták meg. A Tuzla nevet később, az oszmánok uradalma alatt, az 1460-as években kapta, ez a név ugyanakkor szintén azt jelenti, hogy „só”, csak hát oszmánul. Tehát A török eredetű név is egy közös pont a két város között, ahogy a városban fellelhető török-kori emlékművek is.

Tuzla a második világháború után vált az ország jelentős iparközpontjává, mivel a só-, valamint a Pécshez hasonlóan jelentős szénbányáira a mai napig működő vegy- és erőműipar épült, melynek köszönhetően az akkor még létező Jugoszláviából sokan telepedtek le a városban.

Ez lehet az oka annak, hogy Tuzlában – akárcsak Pécsett – etnikailag igencsak sokszínű városképpel találkozhatunk, melyhez az is hozzájárult, hogy az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háború során Tuzla a bosnyákok fennhatósága alatt állt. Sok menekült érkezett ekkor a városba (ahol egyébként a nacionalista pártok egyike sem irányított). A viszonylag békés légkört 1994 telétől a várost körülvevő szerb csapatok gránát-támadásai tették semmissé, melyek közül a legtragikusabb 1995 májusában történt, amikor Tuzla óvárosában egy robbanás több mint 70 évzárójukat ünneplő fiatal iskolást ölt meg. A háborút lezáró békeszerződés után a város csak lassan épült fel, főként nemzetközi segítséggel.

hirdetés

Hirdetés