Vegetáriánusként is izgalmas volt a hús nélküli konyháról szóló workshop

Nemrég édesanyámmal vettünk részt Lánczos Sándor pécsi mesterszakács egyik workshopján, mely tulajdonképpen a vegetáriánus konyhába adott betekintést. Mivel egyikünk sem eszik húst hosszú évek óta, akár azt is gondolhattuk volna, hogy semmi újat nem tud majd nekünk mutatni a séf. De ez természetesen nem így volt. Ahogy ugyanis Albus Dumbledore bevallotta a népszerű Harry Potter-sorozatban, hogy sosem ismerte ki az elvarázsolt Roxfort kastély minden titkát; úgy szerintem egy vegetáriánus sem áltathatja magát azzal, hogy mindent tud a húsmentes étkezésről. Élménybeszámoló.

hirdetés

A foglalkozásról

A workshopot a KTCHN a Gasztrostúdióban tartotta Lánczos Sándor. Korábban is voltam egy hasonló foglalkozáson, akkor a sajtkészítés volt a téma. A menü ezúttal a következő volt: currys csicseriborsó-krémleves, gomba stroganoff taglietelle-tésztával, valamint citromos tarte. Ugye már az elolvasástól is megkordul a gyomrunk?

Hozzátartozik a történethez, hogy habár imádom a különböző gombákat, sajnos allergiás vagyok rájuk. Szerencsére igen megértő az érzékenységeket illetően a csapat: szóltam a problémáról, így a tésztát mi articsókával készítettük el édesanyámmal.

Párokban dolgoztunk, és gyakorlatilag full house (telt ház) volt a programon. A séf elárulta, egyébként folyamatosan rengetegen érdeklődnek a vegetáriánus konyha és workshopok iránt – egyesek kacsingatnak az életmódváltás felé, mások csak kíváncsiak –, így máris meghirdette a következő ebben a témában szervezett eseményt.

Újdonságok a két vega” számára is akadtak

Természetesen rengeteg konyhai praktikát tanulhat az ember – mindegy, hogy eszik húst, vagy sem – az ilyen események alkalmával. Szeletelés, díszítés, ízek előhozása, tálalás, helyi termelői alapanyagok megismerése, hogy csak néhány dolgot említsünk, melyekben akár a gyakorlottabb hobbiszakácsok is kikupálódhatnak egy-egy workshopon.

Szégyen vagy sem, én például, habár már egészen fiatal korom óta vegetáriánusként élem az életem, még sosem ettem ezelőtt articsókát, vagy legalábbis nem tudok róla. Nem lesz ugyan a kedvencem ez a kicsit fura ízű zöldség és – szegény édesanyámmal együtt, akinek miattam szintén maradt az articsóka – eléggé irigykedve néztem a finom gombákkal dolgozó másik párokat, de annak nagyon örülök, hogy kiléptem a komfortzónámból és kipróbáltam egy számomra új zöldséget.

A csicseriborsó-krémleves egyikünk számára sem volt idegen, de megtudtuk például, hogy a hozzáadott curryt érdemes a hagymával együtt lepirítani egy kissé az ízek intenzitását fokozva. Emellett izgalmas pluszt adott a pirított földimogyoró is, mellyel tálaltuk a levest.

A citromos tarte ínycsiklandóra és gyönyörűre sikeredett, ráadásul nagyon könnyű volt elkészíteni. El is döntöttük, hogy ezt a receptet a közelgő születésnapomkor is elkészítjük majd.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, bárkit szívesen biztatok arra, hogy – hozzám hasonlóan – ajándékba adjon workshop-élményt szerettének. Habár nem a legolcsóbb árkategóriájú meglepetés ez, de megéri a fejlődési lehetőség, a minőségi alapanyagok, valamint a közös főzés öröme miatt is.

Az eredmény pedig:

Hirdetés