Vince-napon sok bort kell inni, de miért is?

Rengeteg helyen tartanak Pécsett és környékén is dínomdánomot január 22-e előtt vagy után e jeles naphoz kötődően, utánanéztünk, honnan ered a szokás.

A katolikus hagyományoknak megfelelően több hazai borvidéken a szőlő és a bor patrónusától, szent Vincétől várták a szőlősgazdák a bőséges termést. A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára ugyanis mindig meghatározó volt a természet iránymutatása. Az évszázados népi regula szerint fél szemmel fel-fel lestek az ereszre, hogy olvad-e rajta a jégcsap, mondván:

 „Ha megcsordul Vince, megtelik a pince!”

A Vince-nap, amely ma újra élő hagyomány, nem csak a borászok, hanem a borkedvelők számára is fontos időpont. Az év első boros ünnepét sok baranyai borász életben tartotta, de inkább csak zárt, baráti eseményként, főleg a borok kóstolására szorítkozva. Mára viszont rengeteg helyen nyitnak a nagyközönség felé is, Pécsett és a környéken hatalmas bulikat rendeznek a január 22-i Vince-naphoz kötődően. Fontos követelmény ezek alkalmával, hogy sok bort kell inni a bő termés érdekében.

A villányi szőlősgazdák életében igencsak fontos szerepet játszanak a Vince-napi szokások, ugyanis a Szent Vincéhez kötődő hagyomány a villányi borvidékhez közeli Drávaközből indult.

A szőlősgazdák nem csak a Vince-nap időjárásából, hanem a metszett „Vince vesszők” állapotából is jósolták a szüret gazdagságát. A vesszőket üvegbe, melegbe tették, s várták hogy kihajtsanak. Ha sok rügyet hoztak, az bőséges termésre utalt, ha nem, akkor pont az ellenkezője következhetett be.

Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a bekapáláskor bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére hurkát, disznósajtot kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre – írja a Borászportál.hu.

 

Hirdetés