„Egy kapcsolat belső rezdülései érdekelnek”

Akárcsak az elmúlt öt esztendőben, idén nyáron is klasszikus vígjátékkal lepi meg közönségét a Janus Egyetemi Színház. A Pécsi Szabadtéri Játékok keretében mutatják be A makrancos hölgyet Mikuli János rendezésében, ,,nemzetközi” szereposztásban. A Shakespeare-mű premierje június 27-én 21 órakor lesz az Anna-udvarban, és ezt követően három estén át játsszák.

hirdetés
Uránia Mozi

– Darabot választani mindig nehéz, de nyárra és szabadtérre különösen, főleg, ha el akarjuk kerülni a sekélyesség csapdáját, miközben az a célunk, hogy szórakoztassunk – vélekedik Mikuli János rendező, a Janus Egyetemi Színház vezetője. – De abban a sorozatban, melyet a Tartuffe, A nagy Romulus, Az elveszett levél és A hetvenkedő katona fémjelez, feltétlenül ott a helye Shakespeare-nek is. És A makrancos hölgy amellett, hogy tartalmas szórakozást ígér, remek szerepek sorát is kínálja. Sőt, alkalmat ad nekünk arra is, hogy jelenlegi társulatunk tagjai mellett régi JESZ-es színművész és olyan új közreműködő is részt vegyen benne, akinek a jelenléte felfrissíti a munkánkat. Nagy öröm, hogy a Pécsi Nemzeti Színházból Bánky Gábor ismét velünk dolgozik, s hogy az onnan távozó Pál András elfogadta felkérésünket, így Lucentio szerepével búcsúzik a várostól. Egykori tagunk, Adorjáni Bálint immár harmadszor tér vissza főszerepre hozzánk, a számos régi alakításában emlékezetes Inhof László újból lehetőséget kap, akárcsak az utóbbi időben elismerő kritikákkal illetett Czéh Dániel. A címszereplőnk Marosvásárhelyről érkezik, Ritziu Ilka Krisztina az ottani színművészeti főiskola másodéves hallgatója. Januárban volt szerencsém ott tölteni néhány napot, s látván az ifjú tehetségek valamennyi vizsgaelőadását, úgy éreztem, megtaláltam benne az ideális Katát.

– Több filmes feldolgozás és zenés adaptáció is készült az alapműből, sok nagyszerű alakításra emlékezhetünk, s a hazai teátrumok repertoárján is rendre felbukkan a darab. Mi lehet népszerűségének titka?

– Az, hogy örök kérdéseket vet föl a férfi-nő viszonyról: ki irányít, ki az alárendelt benne, s miként alakulhat-formálódhat egy ilyen kapcsolat. Tudom, egyesek szerint a XXI. századból nézve kissé elavult problematika ez, mert ami a két nem viszonyát Shakespeare korában jellemezte, az ma már nem működik. Engem azonban a férfi-nő kapcsolat belső rezdülései érdekeltek ebben a vígjátékban, és nem a darab harsánysága, a ki kit győz le kivagyisága. Két szerelmi szál fut benne párhuzamosan: Bianka és Lucentio kapcsolata az első látásra születő szerelem példája, míg Kata és Petruchio azt mutatja meg, amikor meg kell dolgozni azért, hogy egy kapcsolat működőképes legyen. Köztük eleinte még csak szimpátia sincs, de izzik körülöttük a levegő, s e vibrálás egyszer csak elkezd változni-alakulni, mígnem ugyancsak szerelemmé érik.

– Dramaturgiailag mennyire nyúlt bele a szövegbe?

– Szokásomhoz híven nagyon. Kihagytam a keretjátékot, és a népes szereplőgárdát tíz főre csökkentettem, részben összevonások révén. De magához a történethez nem nyúltam hozzá, ám Kata darabzáró monológját meghúztam. A mai színházi trendnek megfelelően lazán kezeljük a szöveget, de nem reflexíven, azaz nem „kibeszélünk”, nem kommentáljuk a történetet, hanem felkínáljuk azt a nézőknek.

– Milyen látványvilág tárul majd elénk?

– Miként kifacsarni sem szeretem az eredeti történetet, úgy a direkt aktualizálást is kerülöm, mindig megtartom azt a kort, amelyben a cselekmény játszódik, s ezt leginkább a jelmezekkel tudjuk érzékeltetni a színpadon. Most is így lesz, Mikuli Dorka kosztümjei a reneszánsz színes világát idézik, s vígjátékról lévén szó, sok esetben karikaturisztikus viseletek is egyben. Az ugyancsak általa megálmodott játéktérben pedig praktikus, a helyszínváltást könnyen megoldó, jelzésszerű díszletet használunk. Külön említést érdemel a zene, ugyanis Gráf Vera – aki korábban több előadásunkban játszott színészként –, a Pannon Filharmonikusok fuvolaművésze, az együttes tagjaiból alakított fúvósötösével élőben muzsikál majd. Ennek nagyon örülök, mert egészen más hangulatúvá varázsolódik így egy nyári szabadtéri produkció. Kortárs zene és reneszánsz stílusú futamok, rögtönzések ötvözete lesz, hármas funkcióval: átkötik a hangulati váltásokat, aláfestenek, illetve felerősítenek egy-egy jelenetet vagy pillanatot, s lesznek effektzenék is, bizonyos poénokat nyomatékosítandó.

– Ősztől beköltözik a JESZ színháztermébe is A makrancos hölgy?

– Nem hiszem, pedig jó lenne, ha minél több középiskolás és egyetemista láthatná. Isteni csoda kellene ahhoz, hogy ezt a „nemzetközi” társulatot évad közben is össze lehessen hozni, hisz ketten fővárosi társulatnál folytatják, a címszereplőnk meg a határokon túl. Persze, a reményt a színházban sem szabad elveszíteni!