A II. világháború óta nem volt példa ilyen pécsi elsőáldozásra

Egészen különleges kulturális eseménynek lehettek szemtanúi a május 19-ei, a Pius templomban tartott elsőáldozás résztvevői. 

Pécsett valamikor a II. világháború előtt lehetett rá utoljára példa, hogy az addig egyébként hagyományosnak számító magyarországi német népviseletben vettek részt a nemzetiséghez tartozó gyerekek elsőáldozásukon.

A Pécshez közeli falvakban is ilyen módon öltöztették fel a kislányokat a szertartásra:

Ez volt a divat a magyarországi német elsőáldozók körében 1916-ban (3), 1918 körül (2), és 1949 táján (1)

Idén a Koch Valéria Iskolaközpont tizenegy kisdiákja újra felelevenítette a szokást az intézmény főigazgatónőjének, Englenderné Hock Ibolyának a kezdeményezésére.

– A gondolat már régóta érlelődik bennem, hogy legalább a ruhák szintjén újraélesszük ezt a szép hagyományt, ha már a német nyelvű szertartás egyelőre nem lehetséges. Sok akadálya volt ennek is, hiszen 10-11 éves gyerekeknek nem maradtak fent eredeti népviseleti ruhák, ezeket ugyanis felmenőink mind felhasználták a későbbi felnőtt viseleteikhez. A fejre való koszorúkkal még nagyobb gond volt, kevés ember készít manapság ilyet. Végül az iskola és én magam gondoskodtunk a ruhákról, Farkas Nóra személyében találtunk egy ügyes varrónőt, aki el tudta készíteni a kötényeket és szoknyákat, illetve a sógornőm, Gerner Imréné csinált koszorúkat a kislányok számára. 11 lány jelentkezett a „beöltözésre”, remélem, hogy jövőre is lesznek, akik felhúzzák őket – mondta az igazgatónő lapunknak.

A kulisszák mögött: több nehéz alsószoknyát segít tartani a tradicionális kendővel elfedett nadrágtartó

A szokásos ministránsruhát az alsószoknyák miatt nem tudják felhúzni, így a kislányoknak választani kellett a két viselet között. Englenderné Hock Ibolya szerint érzelmileg megfogta a gyerekeket és a szülőket is a kezdeményezés, főleg azokat a diákokat, akik negyedikben épp most tanulták hon- és népismeret órán a magyarországi német elsőáldozást. 

Hirdetés