Nem mindennapi interaktív kiállítás nyílik Pécsen, amelynek során egy szabadulós játék keretében ismerkedhetünk meg a legendás Mecseki Láthatatlanok életével és hőstetteikkel.
Az 1956-os pécsi forradalom és szabadságharc talán legfontosabb eseménye a Mecseki Láthatatlanok szovjet pufajkásokat megleckéztető partizánakciói voltak. A pár száz fős ellenállócsapat kalandos, tragikus és hősies tettei tavaly óta – azaz a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának emlékéve óta – már képregényben is olvashatók, a város szobrot is állíttatott emléküknek, az egyetem pedig egy emléktúrát is rendezett a mecseki forradalmárok ellenállásának legfontosabb állomásaira és útvonalain.
A megemlékezések és tiszteletadások sorát mintha nem is lehetne folytatni – gondolnánk –, de a Szabadkikötőben április 11-től egy hónapon keresztül látogatható különleges, a Mecseki Láthatatlanok küzdelmeit és a forradalomban betöltött fontos szerepüket izgalmas, szórakoztató módon bemutató interaktív „kiállítás” mégis új szintet képvisel a pécsi főhajtások között.
[su_youtube url=”https://youtu.be/28m0rtpnpvw” width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
Mata Csaba, a Szabadkikötő munkatársa és az „Egy mecseki láthatatlan nyomában” című szabadulós-nyomozós ismeretterjesztő játék egyik szervezője lapunknak elmondta, hogy céljuk a sajátos kiállítás megrendezésével az volt, hogy ne a mindenki által ismert hősökre emlékezzenek és emlékeztessenek, hanem azokra az elfeledett szabadságharcosokra is, akik a szovjet tankok megérkezése után a Mecsekbe vonultak, és ott vették fel a harcot a megszállókkal.
Egy kísérlet ez, amely egy modernebb kiállítást ötvöz a mostanában népszerű szabadulós pályákkal. A „szabaduló-kiállítás” nem mindennapi keretei között – folytatta Mata – az interaktivitás hangsúlyozásával, az érzékeket és a problémamegoldó-képességeket megdolgoztató feladatokkal kívánnak hatni az új- és a fiatalabb, 20-30 éves generációra, akik nem feltétlenül ismerik a pécsi partizánok munkásságát.
Olyan kérdésekre keresnek választ a játékban, mint például hogy miként vált egy gyári munkásból, egy egyetemi hallgatóból, egy nyugalmazott katonatisztből vagy egy bányászból ’56-os hős? Mi késztette ezeket az embereket arra, hogy partizánná váljanak?
– Ma már nagyon nehéz a fiatalokat úgy megszólítani, hogy az elérje az ingerküszöbüket. Egy egyszerű kiállításon csak átsétálnak, és nem biztos, hogy fel is dolgozzák, meg is jegyzik a látottakat. Az interaktív szabaduló-kiállításon viszont a Mecseki Láthatatlanokkal kapcsolatos logikai és ügyességi feladatok megoldása közben jobban elmélyülhetnek azok az információk, amelyeket egy tárlaton figyelmen kívül hagynának – mondta a szervező, majd kiemelte, hogy nagyon sokat dolgoztak azon, hogy a résztvevők át tudjanak lényegülni, hogy tapintható legyen a forradalmi hangulat.
De hogyan is fog kinézni mindez a gyakorlatban? Mata Csaba hangsúlyozta, hogy egy ilyen problémamegoldós, rejtvényekkel teli kalandjáték részleteibe kár lenne belemenni, a megleptés-faktor ugyanis sokat számít mind a játék működése, mind pedig a játékosok szempontjából is.
Azt viszont elmondhatta, hogy az „Egy mecseki láthatatlan nyomában” elnevezésű programot egy olyan képletes időgépként kell felfogni, amely visszarepíti a résztvevőket egy olyan 61 évvel ezelőtti korba, ahol és amikor egy pécsi forradalmárral is találkozhatunk, már ha jól olvasunk a nyomokban és sikeresen megoldjuk a feladatokat. A rejtélyes, részben létező mecseki partizánokról is mintázott fiktív láthatatlan nyomát a Szabadkikötő olyan helyiségeiben követhetik majd a pécsiek – folytatta –, amelyeket kifejezetten a szabaduló-kiállítás miatt nyitottak meg és alakították át. Mivel a láthatatlanok a Mecsekben harcoltak, ezért az egyik helyiség egy „erdő” lesz.
A történelmi szabadulós játék hitelességét jól jelzi, hogy az április 10-i megnyitón részt vett Debreceni László, az ’56-os pécsi forradalom vezéralakja.
Megnyitó: április 10., 10 óra
Helyszín: Szabadkikötő (Király u. 64.)
Nyitva: kedd és szombat között, 10 órától 18 óráig.
