Rövid ideig a Szépművészeti Múzeumban vendégeskednek a pécsi festmények: pénteken hivatalosan is megnyílik a nagyszabású Csontváry 170 kiállítás, mely a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb művésze előtt tiszteleg. A tárlat április 14-től várja a látogatókat Budapesten, majd néhány hónap múlva, augusztustól újra „itthon”, Pécsen.

170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar – a jubileumra az életművet átfogó közös kiállítással készül a festőgéniusz alkotásait legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum és a Janus Pannonius Múzeum.

A 45 művet felvonultató tárlat április 14-én nyílik meg hivatalosan Budapesten.

Olyan fontos alkotásokat csodálhatnak majd meg a Szépművészetibe látogató művészetkedvelők, mint a híres Önarckép és a Magányos cédrus, a nagyméretű Taorminai görög színház romjai, a Nagy Tarpatak a Tátrában, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, vagy a Jajcei vízesés – melyek néhány napja költöztek el (persze csak ideiglenesen) Pécsről, a Csontváry Múzeumból.

A megnyitót megelőző sajtóbemutatón Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta, a magyar festészet történetének talán legeredetibb mesterének életművét sikerült most egyesíteni, vagyis a Pécsen őrzött remekműveket a Nemzeti Galéria gyűjteményének darabjaival, így negyvenöt Csontváry-mű látható együtt, köztük a festő összes főműve – írja az MTI.

Gergely Mariann, a kiállítás kurátora pedig kiemelte, sokan ismerik ugyan Csontváry életművét, de a Szépművészeti különleges tereiben mindenki számára új élményt nyújtanak a legkedveltebb munkák is. Egyébként csak olyan műveket válogattak be, amelyeket a feljegyzések szerint maga Csontváry is fontosnak tartott. A tárlat emellett felidézi az akkor még patikusként dolgozó Csontváry indulását: látható első, pillangókat ábrázoló olajfestménye, valamint korai madárfestményei is.

Csontváry már érett fejjel, 1894-ben kezdte meg formális festészeti tanulmányait Münchenben, Hollósy Simon híres festőiskolájában. Külön összeállítás mutatja be itt készített, kevéssé ismert portrérajzait, amelyek meglepő kiforrottságot mutatnak – mondta el Gergely Mariann az MTI tudósítása szerint.

A látogató megismerheti a festő korai portréit, önarcképeit, majd első, itáliai tanulmányútjai során megalkotott tájképeit, melyekkel elkezdte a fényjelenségek, a különböző napszakok, a természet erői megjelenítésének vizsgálatát.

Bosznia, Görögország, a Hortobágy, a Felvidék vagy Egyiptom tájai egyaránt megihlették a művészt, aki utazásai során a „nagy motívumot” kereste. Ezt végül Szicíliában és szülőföldjén találta meg: a csaknem egy időben készült, grandiózus, A taorminai görög színház romjai és Nagy Tarpatak a Tátrában című tájképeit a közönség együtt csodálhatja meg. Mint Gergely Mariann kiemelte, a Szépművészeti Jón csarnokának terei olyan óriásvásznak hatásos bemutatását is lehetővé teszik, mint a Mária kútja Názáretben vagy a harminc négyzetméteres Baalbek. Csontváry Libanonban festette meg nagy hatású cédrusfestményeit (Zarándoklás a cédrusokhoz; Magányos cédrus), majd 1909-ben Nápoly környékén alkotta meg utolsó olajképét, a Tengerparti sétalovaglást. A kései munkák bemutatása után a kiállítás záró egysége áttekinti az életmű sorsát és a Csontváry-kultusz kialakulásának kezdeteit is – foglalta össze az MTI.

Bár nehéz volt a búcsú, természetesen a pécsi múzeum sem marad üresen: amíg Csontváry művei a fővárosban vendégeskednek, a két intézmény együttműködésének köszönhetően egy hamarosan, a tervek szerint április 17-én nyíló Toulouse-Lautrec-kiállítás lesz látható a Janus Pannonius Múzeumban (vagyis a Csontváry Múzeumban). A Szépművészeti gyűjteményében őrzött gazdag anyagból 2014-ben, a francia mester születésének 150. évfordulóján nyílt tárlat a fővárosban, amit több mint százezren láttak, de az elmúlt években nagy sikerrel mutatkozott be a különleges kollekció Rómában és Pekingben is.

A közös kiállítások után az 50 éves pécsi Csontváry Múzeum megszépülve, a korábbi tárlattal várja látogatóit augusztus 1-től.

Hirdetés