„Néha föl kell hasítanunk a lelkünket”

Két saját bemutató, nyolc vendégelőadás, igazi kuriózumok, százas szériák – a számok nyelvén így is summázható a Pécsi Harmadik Színház 2010/2011-es évadja. A teátrum vezetőjét faggattuk az új szezon kínálatáról.

hirdetés

– Nagyon szeretem, ha értékes irodalmi alapanyagból értékes színházi előadások születnek – kezdi beszélgetésünket Vincze János igazgató. – A Pécsi Harmadik Színház repertoárja továbbra is kettős alapon áll: részben saját, részben befogadószínházi produkciókkal várjuk a közönséget. Utóbbi törekvésünk azáltal is színesíti, gazdagítja a város kulturális életét, hogy látásmódjában, eszközrendszerében újfajta törekvéseket is felmutathat.

– Jó példa erre a Határtalan város – határtalan színház sorozat.
– Pontosan. Az EKF-program szellemében indítottuk útjára, azzal a reménnyel, hogy a kultúrfővárosi év lezárultával is folytatódik. Legnagyobb szívfájdalmamra anyagi gondok miatt idén ősszel csak egy határon túli teátrumot tudunk fogadni, a Kolozsvári Állami Magyar Színházat. De folyamatosan keresem-kutatom a módját annak, miként juthatnánk további forráshoz. Mert igazából az lenne jó, ha rajtunk kívül más magyarországi városban is megmutatkozhatnának ezek a társulatok. Hisz mégiscsak lehetetlenség, hogy nemzetközi rangú, világszínvonalat képviselő előadások ne váljanak közkinccsé! Márpedig egy-egy fesztivál-meghívás ehhez kevés.

– Mit láthat a publikum a most induló szezonban?
– Az imént említett kolozsvári színház Tompa Gábor rendezésében Csehov Három nővérét hozza egy merőben újszerű, rendkívül izgalmas, a szereplőket a Szentháromság viszonyrendszerében elhelyező megközelítésben. A Pannon Várszínház igazi nézőcsalogató zenés játékkal jelentkezik, a 60-70-80-as évek slágereit történetté kerekítő, nosztalgikus, humorral és iróniával átszőtt előadással, a Tánc-dal-fesztivállal, Vándorfi László rendezésében. Ezen időszak kiváló pop-rock zenéje és táncdalai csendülnek föl benne. Hiszem, hogy e jól ismert, tartalmas szövegek és a hozzájuk társuló remek muzsika ma is frissnek hat, így a fiatalság érdeklődését is felkelti. A felnőtt bérlet harmadik vendégelőadását a Bárka Színház hozza, tőlük egy ír szerző Tengeren című darabját láthatjuk, s ennek három fergeteges alakítását Mucsi Zoltánnak, Illyés Róbertnek és Kálid Artúrnak köszönhetjük.

– Mi lesz a felnőtteknek szóló, saját bemutató?
– Radnóti Zsuzsa dramaturg ajánlotta figyelmembe a fiatal kortárs szerzők közül Kiss Judit Ágnest, aki elismert lírikus. Az ő érzékeny, de egyúttal groteszk, és generációs ütköztetést sem nélkülöző, három kelet-közép-európai női sorsot felmutató, Prága, főpályaudvar című darabját jövő tavasszal állítom színpadra.

– Ritka, hogy három önálló est is helyet kapjon a kínálatban.
– Korábban előfordult, hogy egy egész évadot valamely megfogalmazható probléma köré építettem, annak különböző megközelítéseit kutatva. Idén a műfaji változatosságra törekedtem, ezen belül a kiemelkedő színészi teljesítményekre koncentráltam. Pikáns zsoltár címmel Szigethy Gábor írt Mezei Mária naplótöredékei, interjúi, levélrészletei felhasználásával egy monodrámát, amely negyven esztendő hányattatását sűríti nyolcvan percbe. E színészsors örömeit, nehézségeit, vívódásait éli újra színpadunkon Pápai Erika. EKF-támogatással valósul meg Börcsök Enikő Nemsenkilény című estje, mely az autizmus rabságában élők zárt világába enged bepillantást; az immár kolozsvári színész, Váta Loránd pedig a múlt század első felének francia és magyar szórakozóhelyeire invitál sanzonműsorával, nem szentimentális, inkább megható és gunyoros világot tárva elénk. A különlegességek sorát gazdagítja Pinczés István rendezésében a három japán kjógent, afféle vásári komédiát felsorakoztató előadás, valamint az értelmileg sérült tagokból álló Baltazár Színház kabaréja.

– A gyermekbérlet öt előadást tartalmaz.
– Ebből saját bemutatónk a Steiner Zsolt által rendezendő klasszikus Grimm-mese, a Holle anyó lesz szeptember végén, aztán a győri Vaskakas Bábszínházat látjuk vendégül a nagyobbacska gyermekek szórakoztatására, a Repülési lecke kezdőknek című produkcióval. Továbbra is repertoáron marad a Leánder és Lenszirom, az Óz, a nagy varázsló és a Bors néni.

– A Sóska, sültkrumpli című Egressy-darab tavaly majdnem jubilált.
– Nagy büszkeségünkre a kétszázadik előadásán is túljutott Spiró-tragikomédia, a Kvartett után ez eléri a százas szériát. Ugyanúgy műsoron tarjuk, mint Örkény Tótékját, Parti Nagy Lajostól az Ibusár-megállóhelyet és Sultz Sándor színdarabját, a Mal’habát (képünkön). Mind-mind ahhoz segít hozzá minket, hogy megpróbáljunk tisztába jönni önmagunkkal, szembesüljünk azzal, milyenek is vagyunk valójában. Ehhez persze néha föl kell hasítanunk a lelkünket, de erről szól az élet – és a mi színházunk is.