Pécsett ülnek össze az ókeresztény művészet tudorai

Több külföldi egyetemmel együttműködve szervez nemzetközi konferenciát Ókeresztény Művészet címmel a Zsolnay Örökségkezelő NKft. május 24–25. között a Cella Septichorában és a Művészetek és Irodalom Házában. Az ismert hazai szakemberek mellett neves külföldi előadók is felszólalnak majd a tudományos találkozón, melynek célja a pécsi világörökségi helyszínek pozíciójának megerősítése és népszerűsítése a külföldi kutatók és szakmai fórumok között.

„A pécsi ókeresztény temető páratlan építészeti és művészeti értékei számos európai egyetem figyelmét is felkeltették, ám megfelelő idegen nyelvű szakirodalom hiányában, csak felületes ismeretekkel rendelkeznek” – mondta el Üveges Attila, a ZSÖK világörökség divizióvezetője. „Fontosnak tartjuk, hogy nemzetközi viszonylatban is megjelenjen egy olyan kiadvány, amely hitelesen és szakszerűen mutatja be a pécsi világörökségi helyszín ókeresztény emlékeit, az emlékegyüttes egyediségét, keresztény művészetben és építészetben betöltött egyedülálló szerepét.”

A konferencián elhangzó angol nyelvű előadások szövege egy magas színvonalú tanulmánykötet formájában jelenik meg, melynek kiadási költségeit – a konferencián résztvevő brit előadók jóvoltából – az University of London King’s College finanszírozza.

Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római, ókeresztény északi temetőjének egy része 2000-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára. A kultúrtörténeti kincs minősítést azzal az indokkal érdemelte ki, hogy a feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét, amely hűen mutatja be egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit.

Több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamrát, valamint nagyobb méretű temetői épületet tártak fel, melyeknek egy része festett, belső terük bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszített, ami tovább növeli az emlék együttes egyediségét, egyetemes kulturális értékét.

A nagyrészt helyreállított és látogatható, részben földalatti, részben a föld felszínén épült építmények megőrizték számunkra a késő római temető hangulatát. A falképeken keresztül nem csak a késő római kori kereszténység eszmeiségéhez kerülhetünk közel, hanem láthatjuk azt is, hogy az új vallás nem sokkal elterjedése után milyen páratlan művészeti alkotásokat hozott létre. A freskók a korai keresztény provinciális művészet itáliai mintaképek alapján készült hiteles alkotásai, amelyek egyszerre tükrözik a kor egyetemes gondolatvilágát és tartalmaznak helyi, egyedi elemeket is. Az ókereszténység legáltalánosabban használt szimbóluma, a Krisztus monogram kedvelt díszítőelem a sopianaei sírkamrákban. Emellett olyan bibliai jelenetek, mint a bűnbeesés, az oroszlánok vermébe vetett Dániel próféta, Szűz Mária és a gyermek Jézus, Jónás és a tüzes kemencébe vetett ifjak történetei elevenednek meg a falfestményeken. A gazdag növényi és állati ornamentika – galambok, pávák, a kancsó és pohár és a paradicsomkertet szimbolizáló geometrikus díszítések – a sopianaei freskók gyakori motívumai.

A 2005-2006. évben végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott, és az újonnan feltárt emlékeket egyetlen épületkomplexumba fogták össze, melynek eredménye a Cella Septichora Látogatóközpont létrejötte 2007-ben.

Helyszín: Cella Septichora Látogatóközpont, Művészetek és Irodalom Háza, Pécs
Időpont: 2012. május 24 – 25.

A konferencia résztvevői:
• Pécsi Tudományegyetem: Heidl György, Visy Zsolt
• Pécs, Janus Pannonius Régészeti Múzeum: Gábor Olivér
• Debreceni Egyetem, Filozófia Intézet: Bugár M. István
• Nagy Levente, Hudák Krisztina
• University of London King’s College: Allen Brent, Gaetano S. Bevelacqua, Csigi Péter
• University of Birmingham: Marcus Vinzent
• University of Cambridge: Eileen Rubery
• University of Ottawa: Reita Sutherland

Hirdetés