Három új bemutató a Harmadikban

Három új bemutatóval, vendégelőadásokkal és gazdag gyermekszínházi kínálattal várja közönségét a Pécsi Harmadik Színház a 2011/2012-es évadban. Örkény István életműve különös figyelmet kap, de lesz Csehov-komédia, pécsi alkotóktól kortárs musical, sőt monodráma is.

hirdetés

– Nehéz évadunk lesz, legalábbis gazdaságilag – véli Vincze János, a Pécsi Harmadik Színház igazgatója. – Jó, hogy az új színházi törvény a társasági adót befogadhatóvá teszi számunkra, de mindeközben előírja, hogy évadonként száznegyven előadást kell tartanunk. Ezért is fontos, hogy minél több darab lehessen repertoáron – mondta a direktor a teátrum 2011/2012-es évadját megnyitó sajtótájékoztatón.

Nos, előadásból nem lesz hiány. Három új bemutatóval jelentkeznek, hat vendégelőadás érkezik (négy felnőtteknek, kettő gyermekeknek szóló), valamint újra játsszák A vagina monológok című, 2004-ben itt bemutatott amerikai színművet is. Az elmúlt években színre vitt darabok közül műsoron marad a Mal’haba, a Prága, főpályaudvar, az Ibusár-megállóhely, a Prah és a Piaf két arca, valamint a századik előadásán túl lévő Sóska, sültkrumpli, a több mint kétszázszor játszott Kvartett, és jövő áprilisban, Örkény századik születésnapja tiszteletére a Tóték című tragikomédiát is felújítják.

2012 tavaszán a teátrum irodalmunk abszurd vonulatának zseniális szerzőjét nemcsak e klasszikussá vált darabbal köszönti. A pantomimművész Dvorák Gábor színháza Egypercesek – groteszkek címmel állít emléket Örkény Istvánnak az emberi sors tragikomikus kettősségét megfogalmazó humoreszkekkel. Az új évad egyik saját produkciója Vincze János rendezésében egy Örkény ihlette színpadi játék is „E kor nekünk szülőnk s megölőnk” címmel. Az író drámáinak, egyperceseinek, prózai műveinek részleteiből létrejövő, öntörvényű alkotás lesz – ígéri a rendező –, egyfajta kollektív nemzeti önvizsgálat, közös megrendüléseink színpadi ábrázolása.

Ősszel Thuróczy Katalin Casting című filmforgatókönyvének színpadi változatát mutatják be Game over címmel. A rendező, Steiner Zsolt azt mondja: nem tipikus musical ez, fogalmazzunk inkább úgy: zenés kortárs dráma. A szereplőkről egyelőre annyit: feltűnnek benne ismert, régen látott arcok, ifjak és korosabbak, s most debütálók egyaránt.

A Határtalan város – határtalan színház sorozatban már vendégszerepelt itt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Most három Csehov-egyfelvonásossal érkeznek, s ezekben visszatér korábbi sikerei helyszínére Trill Zsolt és Szűcs Nelli.

Izgalmasnak ígérkezik két olyan produkció, amely egy-egy markáns színészegyéniségre épül. Mezei Mária sorsát Pápai Erika éli újra a színpadon (Pikáns zsoltár); Dosztojevszkij kishivatalnokának lelkébe Lux Ádám enged bepillantást (Feljegyzések az egérlyukból).

Amennyire meghatározó a Pécsi Harmadik Színház életében a kortárs drámák jelenléte, annyira fontos a gyermekelőadások sorozata is. Ebben az évadban hat mesejátékot élvezhetnek a legifjabbak. Műsoron marad az Óz, a nagy varázsló, a Holle anyó, a Bors néni, a két vendégelőadás egyikét a Tintaló Társulás (Nem akarok többé boszorkány lenni) hozza, a másikat Écsi Gyöngyi bábjátékos, népdalénekes, mesemondó, aki Jankó királyfi és Tündérszép Ilona történetét dolgozza föl Az élet és a halál vize című játékban.

A gyermeknapon bemutatott Csizmás kandúr szeptember 26-tól ismét látható (aznap 10 és 15 órakor is játsszák, aztán a tervek szerint október 11., 12., 13-án is). Steiner Zsolt burleszk képregényként állította színpadra a mesét.
– Ezt a romantikus, lovagi hőstörténetet sodró lendületű gegparádéval tálaljuk – összegez a rendező. – Előadásunk látványvilága a régi, kihajthatós mesekönyveket idézi, hisz díszleteink kétdimenziósak, s minden elemük gyönyörűen megfestett darab, akárcsak a karikatúraszerű jelmezek. A mai gyerekek a Shrekből ismerik Csizmás kandúrt, ezért mi is e karakterből indultunk ki. A darab elején inkább Garfieldre hasonlít, a kövér, tunya macskára, de ahogy megkapja csizmáját, köpenyét, kardját, kalapját, tüstént éles elméjű, leleményes főhőssé válik, aki úgy mozgatja a cselekmény szálait, hogy az gazdájának a legkedvezőbb legyen. A darab zenei világa és egész játékstílusa tele van nagyon finom irodalmi és filmes utalásokkal, melyek a felnőtteknek pluszpoént nyújtanak. Így csempésszük bele a klasszikus mesébe egy monológ erejéig Cyranót és Csehov Irináját a Három nővérből, pár pillanatra az epsomi derbi hangulatát a My Fair Ladyből, de a Dirty Dancing apró motívuma is felismerhető lesz az éles szemű és fülű nézők számára.