Szürreális álom: bábszínpadon a Diótörő

Tíz évvel a bemutató után felújítja nagy sikerű Diótörő előadását a Bóbita Bábszínház. A négy éven felülieknek szánt produkció Csajkovszkij zenéjére, E. T. A. Hoffmann novellája nyomán elevenedik meg igazi családi színházként, november 12-én 16 órától.

hirdetés

Varázslat, álom és megkapó költőiség – ezt ígéri a karácsonyra hangolódás jegyében a Bóbita Bábszínház régi-új előadása. Bartal Kiss Rita rendezésében 2001 őszén tűzte műsorára a teátrum a Diótörőt, amely rövid idő alatt jelentős nemzetközi karriert is befutott. Tizenkét országban vendégszerepelt vele a társulat, s rangos fesztiváldíjakkal jutalmazták Spanyolországban, Szerbiában és Lengyelországban is.

A színház a pillanat művészete, ezért is öröm a rendező számára, ha egy évtized elteltével is értékes, érvényes előadásnak érezvén a produkciót, annak felújítására kap lehetőséget a teátrumtól.

– Örülnék, ha úgy fogadná és szeretné a közönség a mostani Diótörőt is, mint a korábbit – mondja Bartal Kiss Rita. – Lényegi változások nem lesznek, Grosschmid Erik bábjai és a Mátravölgyi Ákos tervezte díszlet ugyanaz marad, a szereplőgárda azonban szinte teljesen kicserélődik. Illés Ilona az egyedüli, aki a régi csapatból megmaradt. Hiszem, hogy akkor jó egy előadás, ha a színészek a maguk egyéniségével gazdagítják a játékot, így hát nem a korábbi megoldások másolására törekszünk, inkább az új szereplőkre szabtuk a megvalósítást.

– Mi a titka e történet sikerének?
– A karácsony mágikus időszak, ilyenkor a lelkünk fogékonyabb a lírára, a varázslatra, a szeretetteli történetekre. Csajkovszkij zenéje csodálatos, az emberek szeretik, és a gyerekeikkel is szívesen megismertetik. A mű balettzeneként született, ám a bábszínház más eszközökkel dolgozik, ezért a muzsikát és E. T. A. Hoffmann novelláját igyekeztünk összegyúrni, egymáshoz illeszteni. Így született e karácsonyi történetből egy érdekes, izgalmas, szürreális álom. Minthogy szöveg nélküli előadásról van szó, nagyon fontos, hogy erőteljes látványvilágot teremtsünk. Ezt a nézők is szeretik, mert felkelti az érdeklődésüket, a gyerekeknek különösen megmozgatja a fantáziáját. A bunraku bábtechnika egyfajta változatát használjuk: a báb testében van egy mozgatóbot, ami a fejét és a testét mozgatja, a beépített, különféle mechanikák pedig lehetővé teszik például azt, hogy a figura le tudja hunyni a szemét. A báb kezét és lábát külön pálca mozgatja. A Bóbita társulatára kezdettől fogva jellemző a kiváló bábmozgatási képesség. Kiderül ez most is Illés Ilona, Csizmadia Gabi, Boglári Tamás és Károlyi Szabolcs játékából. Igazi családi előadás lesz ez, melyre a négy évesnél nagyobb gyerekeket a szüleikkel, nagyszüleikkel együtt várjuk.