13 C
Pécs
péntek, április 19, 2024
KezdőlapHírzónaTovább élő testvérmúzsák

Tovább élő testvérmúzsák

Tüskés Tibor 2009 novemberében hunyt el, de a róla való emlékezés máig sem szakadt meg. Két posztumusz kötete jelent meg a Pro Pannonia Kiadónál, szülőhelyének könyvtára immár az ő nevét viseli, és személyes tárgyaiból emlékszobát rendeztek be, Pécsett pedig műveltségi vetélkedővel tisztelegnek az író, szerkesztő, irodalomtudós sokirányú munkássága előtt.

– A Pécs-központú irodalom jeles íróinak, költőinek hagyatékát, s így az alkotók emlékét igyekszünk méltó módon ápolni, ez nálunk kiemelt program – kezdi beszélgetésünket Szirtes Gábor, a Pro Pannonia Kiadó vezetője. – Tüskés Tibor a pécsi és a magyar irodalom sajátos, eredeti egyénisége volt, az általa képviselt műfaji gazdagság, tevékenységének sokirányúsága egyedülálló. Íróként a publicisztikától az esszén, a tanulmányon át a monográfiáig szinte minden műfajban alkotott, s voltak szépírói erényei is. Elsősorban irodalomtörténésszé vált, a XX. század jelentős alkotóiról, Weöres Sándorról, Csorba Győzőről, Takáts Gyuláról, Pilinszky Jánosról, Illyés Gyuláról, Kodolányi Jánosról, Nagy Lászlóról, Mészöly Miklósról írt önálló könyveket. Sőt, miután érettebb korban, több tapasztalat- és ismeretanyag birtokában újraolvasta azokat a műveket, amelyeket fiatalon ismert meg, e friss élményanyagból is rendre újabb tanulmánykötetei születtek. Kritikai, szerkesztői és irodalomszervezői munkássága is nagyon jelentős, s akkor még nem beszéltünk Tüskés Tiborról, a pedagógusról, illetve, ahogy ő szerette mondani: a tanítóról.

– A kiadó posztumusz kötetekkel is jelentkezett.
– A magyar könyvkiadásban is különlegességnek számít Fodor Andrással folytatott levelezése, melynek harmadik kötete látott napvilágot tavaly. Közel fél évszázadon át tartó, vitákkal tarkított, de töretlen ívű barátság volt az övék, levélváltásuk pedig a személyes vonatkozáson túl a hazai kulturális viszonyokkal, az irodalomtörténettel kapcsolatban is rendkívül sok és érdekes információt tartalmaz. Ugyancsak a halála után jelentettük meg Mészöly Miklóssal foglalkozó írásainak gyűjteményét. Persze, az életmű más irányú megközelítéseiről is szólhatunk. Bartusz-Dobosi László például Tüskés Tibor Balaton-élményét írta meg, magam pedig arra tettem kísérletet, hogy Fodor Andrással és Mészöly Miklóssal folytatott levelezése alapján, Tüskés önértékelését figyelembe véve megfogalmazzam az ő szellemi önismeretét, vagyis azt, miként értékelte ő maga mindazt, ami vele történt, amit tett, amivel szembesülnie kellett pályakezdésétől egészen életműve lezárultáig, és hogyan látható mindez a kortársak és a jelen tükrében.

– S milyen következtetésre jutott?
– A korábban ismertnél sokkalta több konfliktussal és gyötrelemmel teli, nagy ívű pálya rajzolódott ki, s az, hogy ezekre a nehézségekre, az irodalmi életben tapasztalt visszásságokra, akadályokra – az idő örök szorításától kísérten – ő mindig munkával és újabb művekkel válaszolt. Furcsamód afféle inspiráló erő volt számára minden, ami a 60-70-80-as években, az ,,irodalmi monopóliumok” időszakában megérintette.

– A szülőföld szeretete nagyon fontos volt Tüskés Tibor számára. Visszakapja-e most e figyelmet?
– Szántódon egy elkötelezett könyvtáros, Maurer Teodóra munkájának és az író özvegye, dr. Nagy Anna nagyvonalúságának köszönhetően kialakították Tüskés Tibor emlékszobáját, ahol megtekinthetők az ő személyes tárgyai: íróasztala, könyvei, sőt, írói pulpitusa is, amelynél gyakorta dolgozott, ha derékfájdalmai gyötörték. Egyébként is úgy tartotta: ha az ember állva ír, csak a lényeget veti papírra, ám ha kényelmes székben ül, a gondolatai feleslegesen elkalandozhatnak.

– Tüskés Tibor egy baráti-alkotói kört is kialakított az évtizedek folyamán. Ennek mi lesz a sorsa?
– A Testvérmúzsák Asztaltársaságába a hozzá közelállókat hívta meg: képzőművészt, költőt, tanárt, szerkesztőt, galériatulajdonost, szóval különböző területen dolgozó barátait gyűjtötte maga köré. Havi rendszerességgel találkoztunk, s amikor már ,,családi körben” nem lehetetett az összejöveteleket lebonyolítani, állandó helyet kerestünk magunknak. Az asztaltársaság tovább működik, Tibor emlékét úgy ápoljuk, hogy minden alkalommal vendégül látunk valakit, akit ő is szívesen látna körünkben. Legutóbb a pécsi karnagyok doyen-je, Tillai Aurél tette emlékezetessé a találkozónkat. Tüskés Tibor emlékének ápolásához persze az is hozzátartozna, ha valaki vállalkozna az ő hatalmas életművének monografikus feldolgozására. Óriási munka lenne, de azon túl, hogy megérdemelné, minden bizonnyal rengeteg szellemi haszonnal is járna.

Finisben a vetélkedő

Tüskés Tibor életművét, világlátását az iskolásoknak is meg kell ismerniük – vallják az író-irodalomtörténész-tanító egykori növendékei, s az a maroknyi könyvtáros csapat, amely a Pécs-baranyai Iskolai Könyvtárostanárok Szakmai Műhelyében tevékenykedik. Ők vetették föl az ötletet: Tüskés Tibor emlékére műveltségi vetélkedőt rendeznek általános és középiskolás diákok részére.

– Egy író igazán a műveiben él tovább, ezért olyan versenyt hirdettünk, amelyben az életkori sajátosságokat messzemenően figyelembe véve, a helyes feladatmegoldáshoz fel kell lapozni Tüskés Tibor egyik-másik kötetét – tudtuk meg Vincze Máriától, a Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Általános Iskolájának könyvtárostanárától, a szakmai műhely vezetőjétől, aki maga is Tüskés-tanítvány. – A tanár úr úgy tartotta: minden gyermek képes az alkotásra, s ha belekóstol a rajzolás, a festés, az írás örömébe, a könyvekkel is bensőségesebb kapcsolatba kerül. Négy korcsoportban hirdettük meg a Testvérmúzsák megyei műveltségi vetélkedőt: 3-5. és 6-8. osztályosok, valamint 9-10. és 11-12. évfolyamos tanulók számára. Összesen 117, háromtagú csapat jelentkezett, többségük pécsi általános iskolákból, de akadt egy Tolna megyei is, Bátaszékről.

Lemorzsolódás főként a középiskolás csapatoknál történt, az általános iskolások kitartóbbnak bizonyultak. Az öt forduló feladatait könyvtárostanárok állították össze és javították ki, s ők tartották a kapcsolatot a versenyzőkkel is. Hatalmas munkát végeztek.

– Hol tart most a verseny?
– A finisében vagyunk. Február 28-án a Janus Pannonius Gimnáziumban rendezzük az írásbeli elődöntőt, innen korosztályonként az öt legjobb csapat jut a március 19-iki szóbeli döntőbe, aminek a Tudásközpont ad otthont. A jövő hónap elején látható lesz ott az a kiállítás, amely Tám László Tüskés Tiborról készült fotóit, a Várkonyi Nándor Könyvtár tavalyi emléktárlatának anyagát és a vetélkedő egyes fordulóihoz kapcsolt kreatív munkákat mutatja be. Megtisztelő, hogy Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Hargitai János, a megyei kormányhivatal elnöke vállalta rendezvényünk fővédnökségét. Korcsoportonként az első három helyezett csapatot szeretnénk elvinni Szántódra, Tüskés Tibor szülőhelyére, megkoszorúznánk a szülőházán elhelyezett emléktáblát, megnéznénk a róla elnevezett könyvtárat és az emlékszobát. A Pro Pannónia Kiadó jóvoltából a felkészítő tanárok könyvjutalomban részesülnek, de az utazáshoz és esetleges egyéb díjakhoz még anyagi támogatókra lenne szükségünk. Bízom benne, hogy az a több száz fiatal, aki résztvevője ennek az egész tanéven átívelő vetélkedőnek, felnőttként is hasznát veszi majd mindannak, amit Tüskés Tibor művein, gondolatain, világszemléletén keresztül most megismert. Hisz a szülőföld szeretete, a tanulás fontossága és az, hogy tudásunkat megfelelően használjuk a döntéshelyzetekben, egész életünket végigkíséri.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő