A vártnál jóval kevesebben választották idén a két új kedvezményes átalányadót, ezért szakmai napot tartott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is. Katából és Kivából így kevesebb pénz folyik be az előre kalkuláltnál, de vajon miért nem aggódik a Nemzetgazdasági Minisztérium?
Az elvárt több százezerhez képest országosan mindössze 60 ezren választották 2013-ban a katát (kisadózók tételes adója) és a kivát (kisvállalati adót). De a megyei adatok is messze elmaradnak a várakozástól, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint ugyanis mindössze 2693-an léptek át az új adónemekbe. De mik is pontosan ezek és kik léphet(né)nek át?
A kiva jelentkezési határideje már január 15-én lejárt, így aki most kap észbe, már elkésett. Pedig ez az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót is. A kivát azok a vállalatok választhatták, ahol a foglalkoztatottak száma nem éri el a 25 főt, az árbevétel pedig az 500 millió forintot.
A kata adónemre való átállás azonban még most is bármikor megoldható, amennyiben egy cég 6 millió forint alatti bevétellel rendelkezik. Ezt az átalányadót tehát a legkisebb költségvetésű egyéni vállalkozók, egyéni cégek és kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kft.-k választhatják.
A fizetendő adó mértéke pedig havonta 50 ezer forint a főállású kisadózók és 25 ezer forint a nem főállásúak után. Ez a befizetés pedig kiváltja a vállalkozás társasági adóját, valamint a kisadózóként bejelentett magánszemélyek személyi jövedelemadóját és járulékait is. De tartalmazza a fizetendő szociális hozzájárulási adót, sőt az egészségügyi és a szakképzési hozzájárulást is.
A katánál tehát még számíthatnak arra, hogy több vállalat lép be az adózási nembe, azonban az első befizetések után elmondható, hogy jóval kevesebb összeg folyt be az új átalányadókból, mint azt várták.
Katából az egész évre 74,3 milliárd forintos adóbevételre számított a kormány, ehelyett 1,8 milliárd forint folyt csak be, ami havi átlaggal számolva kevesebb, mint a remélt összeg egyharmada. Kivából pedig mindössze 426 millió forintot fizettek be a vállalatok, holott ennél az adónemnél egész évre 130 milliárd forinttal számoltak – ez az összeg tehát csak töredéke, mindössze néhány százaléka a vártnak.
Baranya megyében szintén meglepően alacsony az új átalányadóra váltók száma: a NAV regionális igazgatóságának adatai szerint mindössze 200 kiva és 2493 kata (ebből 405 gazdasági társaság és 2088 magánszemély) alanyt tartanak nyilván.
Szakértők szerint a gyér átjelentkezési hajlandóságot az informálódás hiánya, illetve az újdonságtól való félelem indokolhatja. Ugyanakkor az is jellemző a magyar vállalkozókra, hogy nehezebben újítanak, változtatnak.
Az általunk véletlenszerűen felhívott cégeknél is többnyire azt tapasztaltuk, hogy nem rendelkeztek megfelelő információval az új adónemekről, ezért nem váltottak. Egy pécsi, pénztárgépekkel és irodatechnikával foglalkozó cég üzletvezetője azonban elárulta, hogy ők a médiából szereztek tudomást a kiváról. Elmondása alapján a váltás előtt a könyvelőjük véleményét is kikérték, aki végül is komoly számítások után javasolta az új adónemet.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál azonban nem aggódnak. Mint elmondták, a költségvetés szempontjából még jobb is a helyzet, hiszen amennyiben több vállalat lépett volna át az új átalányadóba, többen adózhattak volna kedvezőbben, ezáltal kevesebb adót fizettek volna be.
