Az 1956-os forradalom szellemiségét adták tovább

1956. október 22-én a mostani Közgazdaságtudományi Kar udvarában zajlott az egyetemi és főiskolai Diákparlament, amelynek elnöke Debreczeni László volt. Az ő és a Kosztolányi Dezső Céltársulás együttműködésének jelképét adták át itt szombaton.

hirdetés

„Évről évre összejövünk itt, ezen a történelmi helyszínen. Mi egypáran idősek átérezzük ennek a különös hangulatát és varázsát, hiszen 1956. október 22-én itt zajlott az egyetemi és főiskolai Diákparlament, a pécsi forradalom és szabadságharc nyitánya” – kezdte beszédét Debreczeni László, aki azt is elmondta, hogy azon a történelmi napon a Közgazdaságtudományi Kar udvarát teljesen megtöltötték, még a fákon és a kerítésen is ültek.

– Ez volt az az alkalom, amikor a pécsi egyetemi ifjúság az országos eseményekhez hasonlóan megfogalmazta, világgá kiáltotta azokat a vágyakat, pontokba foglalt követeléseket, amiket akkor az egész magyar nép érzett – tette hozzá.

Akkor még nem gondolták, hogy történelmi tettet hajtottak végre, nem érezték ennek a hatalmas, jövőbe mutató értékét, csak tették azt, amit a szívük diktált.

A jelenlévő egykori pécsi egyetemisták akkor 20 évesek voltak, és azt szeretnék, ha a mostani huszonévesek is tudnák, hogy mi volt 1956 októberében Pécsen, és tovább vinnék ennek eszméit, szellemiségét, céljait.

Ennek érdekében alakítottak ki egy közös együttműködést a Kosztolányi Dezső Céltársulással, amit egy lukas 56-os zászlóval pecsételtek meg.

A társulás elnöke, Barkóczi Csba az eseményen elmondta, hogy a céltársulás alapvetően a fiataloknak a szülőföldön való boldogulását hivatott segíteni. 1956 októbere is egy olyan esemény volt, amely lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy mi most a szülőföldünkön boldogulni tudunk.

A beszédeket követően átadták a kivágott zászlót egy adománylevél kíséretében.

„Megfogyatkozva és megőszült fővel, mi vagyunk azok az egykori fiatalok, akik 1956 eufóriás, majd véres-gyászos napjaiban tétovázás nélkül a jó oldalra állva feltettük életünket a legszentebb ügyre: a szabadság és nemzeti függetlenség ügyére” – áll a levélben.

A megemlékezés végén a táblánál koszorút helyezett el Gyigor Erzsébet, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) képviseletében, Oszoli Dénes a városvezetés nevében, valamint az 56-os Diákparlament Társaság képviseletében Debreczeni László, az 56-os Szövetség nevében Czukor Antal, és a Recski Szövetség nevében Jäger László.