10 C
Pécs
péntek, április 19, 2024
KezdőlapPécs AktuálAz Alzheimer-kór nem válogat, elmondjuk, hogy ismerheted fel!

Az Alzheimer-kór nem válogat, elmondjuk, hogy ismerheted fel!

Az Alzheimer-kór népbetegségnek számít hazánkban, több százezren küzdenek vele és ez a szám egyre csak nő. A szeptember 21-i Alzheimer világnap kapcsán szakértőket kérdeztünk a betegség veszélyeiről, a lehetséges megoldásról.

Az Alzheimer-kór (főként idős korban) gyakori, de nagyon alattomos és lassan kialakuló betegség, mely demenciához (szellemi hanyatláshoz) vezethet, tudtuk meg dr. Kovács Attilától, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika főorvosától, aki a pécsi Alzheimer Café egyik főszervezője.

Magyarországon körülbelül kétszáz-kétszázötvenezer demens ember él, tizenöt év múlva már háromszázötven-négyszázezer körül lehetnek.

Fiatalabb korban is kialakulhat ugyan szellemi hanyatlás, de ennek általában más oka van, nem pedig az Alzheimer-kór. Ez a típusú megbetegedés csak rendkívül ritkán áll fenn hatvan éves kor alatt, a fölött viszont nagyon gyakran.

A legnagyobb gond ezzel a betegséggel a főorvos szerint, hogy általában csak nagyon késői stádiumban diagnosztizálják. Sokszor időskori „elbutulásnak” tudják be a tüneteket, mikor már gyakorlatilag nincs esély gyógykezelésre.

Hozzátette, a nyugati országok mellett más, egyéb szempontból fejletlenebb országokban is nagyobb arányban kezelik a betegeket korszerű gyógyszerekkel. Ugyanis sokkal behatóbban foglalkoznak a problémával az orvosok, a társadalom és maguk a betegek is.

Dr. Kovács Attila elmondta, az Alzheimer-kór mára népbetegségnek számít

Kovács Attila hozzátette, mivel bizonyos fokú szellemi merevség, feledékenység, lassúság együtt jár az öregedéssel, ezért azt gondolják, hogy a lappangva kezdődő folyamat tulajdonképpen az időskor velejárója. Így az első néhány év, a betegség eleje gyakorlatilag észrevétlenül eltűnik és a hozzátartozó csak a súlyosabb állapotot veszi észre, mikor már nagy baj van.

Az érintett beteg hamar elveszíti a belátását, csak a folyamat elején tűnik fel neki, hogy valami megváltozott és segítségre lenne szüksége. Kovács Attila szerint még az egészségügyben dolgozók körében is előfordul, hogy látva a jeleket, nem gondolnak az Alzheimer-kórra, vagy túlterheltségük miatt nem tudnak elég időt fordítani erre. 

Hogy ez a helyzet javuljon, 2015 áprilisában elindult az Alzheimer Café Pécs program dr. Heim Szilvia családorvos kezdeményezésére. A találkozók ismertsége és látogatottsága egyre szélesebb körű. A minden hónap harmadik csütörtökén a Zsolnay-negyedben zajló Alzheimer Café programokon a demenciával élő emberek, hozzátartozóik, gondozóik, a szakmailag érdekeltek és a téma iránt érdeklődők találkozhatnak. Az eseményeken kulturális műsor, majd egy demenciával foglalkozó szakértő előadása a fő program, ezt pedig kötetlen beszélgetés követi.

Dr. Heim Szilvia indította el a programot Pécsett 

Az Alzheimer Café ötlete Hollandiából indult és terjedt el világszerte annak érdekében, hogy megfékezzék a megbélyegzést, elősegítsék a betegek társadalmi elfogadását. Ilyenkor védett közegben, hasonló helyzetű sorstársakkal együtt foglalkoznak az érintettekkel és ezáltal könnyebben megnyílnak. Heim Szilvia kifejtette, a legfontosabb, hogy a demens betegek és a közvetve érintettek merjenek beszélni problémáikról, ehhez nagyban hozzájárulnak az ilyen típusú rendezvények.

Emellett a programok társadalmi felvilágosító szerepe is rendkívül nagy, felhívják a figyelmet erre a globális problémára, magára a kórra. Fontos ugyanis a szolidaritás és a tisztelet fokozása, hiszen a betegek és környezetük számára hatalmas küzdelem ez a kór és kevés támogatást kapnak, mondta Heim Szilvia.

Az Alzheimer világnap (szeptember 21.) tiszteletére idén első alkalommal szervezik meg az Alzheimer Sétát az Alzheimer Cafék Országos Szervezetének javaslatára. Pécsett szeptember 22-én rendezik meg a programot, a gyaloglás 15 órakor indul a Széchenyi tér Zsolnay-kút – Dzsámi – Janus Pannonius utca – Sétatér útvonalon. Bővebb információért IDE kattintsunk.

A legutóbbi pécsi Alzheimer Café vendégelőadója, Juhász Ágnes író, demencia szakápolási specialista elmondta, ő külföldön szerezte szaktudását és ezt igyekszik most itthon továbbadni – hiszen itt eddig nem volt hagyomány a témával foglalkozni. A tréningek és szimulációk során általában gondozókkal, ápolókkal dolgoznak együtt és megtanítják, hogyan tudják jól kezelni a demens betegek sokszor „idegesítő” tüneteit. A specialista hangsúlyozta, ő pozitív attitűdöt képvisel, óriási áttörésként éli meg az utóbbi néhány év magyarországi történéseit a demencia elfogadásával, megítélésével kapcsolatban.

Az elmúlt négy évben rengeteget tettek ugyanis annak érdekében, hogy az Alzheimer-kór fókuszba kerüljön. A Cafék és ezek kapcsán szervezett tréningek során információátadásra kerül sor, emellett pedig egyre inkább megjelenik az orvostovábbképzési programokban is a demencia témaköre, sőt, nemrég OKJ-s tanfolyam is indult demencia-gondozóknak. 

Nem mindegy, milyen attitűddel állunk a betegséghez Juhász Ágnes szerint

[su_box title=”Megelőzni, kezelni otthon?” style=”soft” box_color=”#2f972c” radius=”2″]A kór eredete nem teljesen tisztázott és a genetikai öröklődés csak bizonyos fokig áll fenn Kovács Attila szerint. Bárkit – nemtől, iskolázottságtól függetlenül – megtámadhat a betegség. Emiatt speciális megelőzési technika nincs, de az tény, hogy a szellemileg és fizikailag egészséges, aktív életvitel segíthet távol tartani. A korai tünetek – visszahúzódóvá válás, depresszív jellegű tünetek, szomorúság, érdeklődés elvesztése – sokszor félrevezetik a környezetet, hiszen az időseket sok változás éri és ennek is betudhatjuk a rosszkedvedet. Figyeljünk oda jobban ezekre, mert sokkal előbb jelentkezhetnek, mint a feledékenység, melyről a demencia általában megismerszik. Ugyan jelenleg nem gyógyítható az Alzheimer-kór, de ha időben jelentkezünk vizsgálatra, még jelentősen lassítható a lefolyása gyógyszeres kezeléssel. Vizsgálatért pszichiáter vagy ideggyógyász (neurológus) szakorvoshoz érdemes fordulni, a kivizsgálás tulajdonképpen egyszerű. A hagyományos orvosi vizsgálathoz hasonló beszélgetésnél viszont fontos, hogy ott legyen egy hozzátartozó is. A diagnózis felállításához agyi képalkotó vizsgálatot (MR, CT), illetve egyszerű teszteket is elvégeznek. [/su_box]

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő