Madaras Zoltánt májusban választották meg a Baranya Megyei Közgyűlés elnökének. Azóta már számtalan programot, fejlesztést indított el és tervei szerint folytatni szeretné ezt a munkát.
Madaras Zoltán 1981-ben született Szigetváron, nős, három gyermek édesapja. Sütőipari vállalkozóként kezdte pályafutását, majd 2014-ben bekerült a baranyai közgyűlésbe. Májusban fordulóponthoz ért, miután a korábbi megyei elnököt, Nagy Csabát megválasztották országgyűlési képviselőnek és ő vette át helyét a megyei székben.
– Honnan érkezett a Baranya Megyei Közgyűlés elnöki posztjára?
– Mindig is kereskedelemmel, gyártással foglalkozott a családom, a szociális tevékenység sosem állt távol tőlünk. Minden évben ételosztást, vagy gyerekekkel kapcsolatos programokat szerveztünk Szigetváron, majd később Sellyén is, ahol a kétezres évek elején elindítottam vállalkozásomat. Néhány évvel később a Kereszténydemokrata Néppárttal létrehoztam egy szervezetet az Ormánságban, amely a nehéz sorsú gyermekeket segítette: iskolákat támogattunk, valamint szegény családoknak pékárut vittünk, hiszen nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak azt, hogy friss kenyeret, zsemlét tegyenek az asztalra. 2014-ben pedig bekerültem a baranyai közgyűlésbe, majd amikor Nagy Csaba megnyerte az országgyűlési választást, akkor felkért, hogy legyek én az elnök. Elfogadtam, megválasztottak, és várom az újabb kihívásokat.
– Hogyan érintette, amikor felkérték? Számított rá?
– Aki bekerül a közgyűlésbe, annak megfordul a fejében, hogy egyszer elnök, vagy alelnök legyen. Én úgy terveztem, ha ezt tíz éven belül elérem, akkor az nagyon jó, a sors viszont úgy gondolta, hogy előbb üljek be az elnöki székbe, mint vártam. Örömmel vállaltam el a feladatot, mert nagy kihívást, de nagy lehetőséget is látok a munkában.
– Milyen eredményeket ért el eddig Baranyában mint elnök?
– Számomra nagyon fontosak a horvát-magyar kapcsolatok és azon dolgozom, hogy ez minél erősebb legyen. Igaz, hogy ezt a két országot határ választja el, de nem szabad megállnunk ennél a határnál, hiszen a problémák, az adottságok, a lehetőségek azonosak, és ha összefogunk, akkor a lobbi, a lehetőség, az erő sokkal nagyobb. Ez alapján dolgozunk együtt a horvát barátainkkal és azon vagyunk, hogy ez a fizikai határ csak látható, érezhető ne legyen.
Ezek mellett nagyon fontos a nehéz sorsú gyermekek támogatása nem csak étellel, de élménnyel is. Erre számtalan lehetőség adott a megyében, ilyen volt például az, amikor Rákász Gergő orgonakoncertjére több mint száz gyermek jöhetett el ingyen, vagy amikor a Grammy-díjas Gustavo Santaolallával zenélhettek a szigetvári zeneiskola növendékei, és a koncertet négyszáz hátrányos helyzetű gyermek figyelte tátott szájjal, ez nagyon jó érzés.
– Milyen tervei vannak a jövőre?
– Ami a gyermekeket illeti, decemberben hatszáz-hétszáz nehéz sorsú fiatalt hoznak el Pécsre a Zsolnay-negyedbe, akik nem tehetik meg, hogy osztálykirándulásra menjenek.
Nagyon fontos az is ezek mellett, hogy több vállalkozó is érdeklődik Baranya iránt, sok lehetőséget látnak benne. Éppen ezért fog elindulni a közeljövőben egy vállalkozókat és fiatalokat támogató programunk. A lényege az lesz, hogy helyszínt, irodát, támogatást fogunk biztosítani fiataloknak, hogy itt indítsák el a vállalkozásukat. Ebben a projektben elsősorban helyi fiatalokat alkalmazó cégeket fogunk preferálni, mert ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a helyben végzett egyetemisták itt maradjanak, és ne menjenek el másik városba, vagy külföldre dolgozni. A forrásoknak köszönhetően pedig 38 milliárd forint értékben olyan fejlesztések indulnak el Baranyában, amelyek életminőség-javulást, és minőségi munkahelyeket fognak teremteni. Ennek megfelelően iparterületet, óvodákat, iskolákat, rendelőket újítunk majd fel, valamint további bicikliutak kialakítása is tervben van.
– Mi a mottója a munkáját illetően?
– A megoldásra fókuszálok, nem a problémára. Nem szoktam könnyen feladni a dolgokat, és ezt a hozzáállásomat meg szeretném őrizni még nagyon sokáig, hiszen a vállalkozásban 50 emberért, most pedig már Baranyáért is felelős vagyok.
