Bár nagy a baj, de a Pécsi Harmadik Színház igazgatója „nem depis és nem dekis”

Hirdetés

Több okból került nehéz anyagi helyzetbe az 1986 óta működő Pécsi Harmadik Színház: nem csak a koronavírus miatti zárás, de a magánszínházként való működés is nehezíti a fennmaradást, az intézmény ráadásul egyre kevesebb állami támogatásban részesül. Az önkormányzat a színház kérésére az idei támogatását négy részlet helyett egy összegben fizeti ki, ez azonban csak részmegoldást jelent a teátrum gondjaira. Vincze János ügyvezető igazgató lapunknak beszélt problémákról, lehetséges megoldásokról, és a jelenlegi pénzügyi helyzetről is.

Kimondhatjuk, hogy a Pécsi Harmadik Színház nemrég gyakorlatilag a csőd szélén állt, hiszen a havi körülbelül 5 millió forintos rezsi- és járulékköltségeket nem volt miből fedezni. Jelenleg kicsit kevésbé aggasztó a helyzet, de azért még azt sem lehet állítani, hogy a patinás intézmény biztosan megmenekült volna. Most úgy néz ki, nyár elejéig még biztosan lesz tartalék.

Tavaly szeptember elején pályázati pénzből még sikerült bemutatniuk az Adáshibát, majd felújították 6 korábban létrehozott produkciójukat, előadásokat tartottak, november elején 3 előadásban fogadták a beregszásziak Három nővérét, aztán megint jött a leállás. A jegyekből származó bevételkiesés Vincze János szerint 40-50 millióra rúg.

Mint az ügyvezető elmondta:

„Nincsenek bevételeink, az előadásaink mondhatni konzervekként állnak a polcon, a pályázati pénz rezsire és bérekre használódik. Annak örülök, hogy nem kellett a dolgozói létszámot csökkenteni, ezt továbbra is fontosnak tartom.”

Mint azonban ugyanis Vincze Jánostól megtudtuk, zárt ajtók mögött is nagy munka folyik a színházban: tavaly minden működésre benyújtott pályázatuk nyert, majd egy 10 milliós hitel folyósítására adtak be kérelmet, sőt a helyi önkormányzattal és a felelős minisztériummal is kapcsolatba léptek a fennmaradás érdekében. Ennek hatására a kormányzati bértámogatás fedezi a márciusi és áprilisi bér- és rezsikifizetéseket, nemrég pedig a pécsi önkormányzat is szavazott az intézmény javára.

– A városvezetésnek, ahogyan a pécsieknek is, nagyon fontos a Pécsi Harmadik Színház. Februárban ezért is személyes megbeszélést kezdeményeztünk a színház vezetőivel, mert értesültünk a teátrum pénzügyi nehézségeiről. A találkozón elhangzottak és a később írásban megkapott tájékoztatás alapján közösen megfogalmaztuk a rövidtávon segítséget adó megoldást, amelyhez a már elfogadott városi költségvetés miatt a mozgásterünk is megvan: egy összegben biztosítjuk az intézmény részére az idei városi támogatást, 5 millió forintot – mondta el lapunknak Bognár Szilvia, kultúráért felelős alpolgármester.

Hozzátette:

Habár fájóan kevés a bizonyosság az állami ellentételezéssel kapcsolatban, bíznak a kormányzattal folytatott kompenzációs tárgyalások sikerében, amelyek végén pontosan lehet majd látni az éves kereteiket, melyek alapján majd konkrétan meghatározhatják további lépéseiket a színházzal kapcsolatban is.

Vincze János 

– A pécsi közgyűlés múlt héten határozott arról, hogy a színház 2021-ben is megkaphatja a szokásos 5 millió forintos támogatást a várostól, ennek nagyon örülök. Emellett a napokban beadtuk a szükséges dokumentumokat a Magyar Fejlesztési Bankhoz a 10 millió forintos újraindulási hitelhez az előadások megtartásának érdekében. Reménykedem benne, hogy minden követelménynek meg tudunk felelni és ezt az összeget is elnyerjük, amivel már júniusig megoldódna a szorult helyzet – mondta el lapunknak Vincze János.

Az igazgató hosszútávú célokat is megfogalmazott, melyeket így foglalt össze: 

  • Jó lenne elérni, hogy kiemelt minősítésű magánszínházként a mostani 30 helyett 50-60 millió forint támogatást kaphassanak.
  • Fontos volna az intézménynek visszakerülni a jelenlegi állami színházfinanszírozási rendszerbe. Ehhez az szükséges, hogy a város visszavásárolja a Moravetz Bt.-től a Pécsi Harmadik Színház NKft.-t vagy a Moravetz Bt. visszaadja, adás-vétel nélkül.
  • Célja még a Szivárvány-ház egyes csoportjainak, programjainak befogadása, amely megegyezés szerint bevételt jelenthetne a színház számára.

Mint elmondta, ugyan a járvány nagyon negatív hatást gyakorol a kulturális életre, annak pécsi szereplői igyekeznek összefogni, ahol tudnak.

Ilyen közös projekt volt például, mikor tavaly az egészségügyben helytállók munkáját ingyenes előadásokkal hálálták meg a Pécsi Balett, a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Harmadik Színház kezdeményezéseként. Emellett korábbi előadásaikat elérhetővé tették a honlapjukon, ami szintén közös ötlet volt a kulturális intézmények részéről.

– A nehéz helyzet ellenére optimista vagyok, sőt, igyekszem segíteni még a szabadúszó
művészeket is: akár ajánlólevelekkel, támogató nyilatkozatokkal, akár csak azzal, hogy
felhívom a figyelmüket számukra elnyerhető pályázatokra. Nem vagyok depis, sem dekis,
vagyis sem depressziós, sem pedig dekadens – fogalmazott Vincze János.

[su_box title=”Hogy alakult ki ez a nehéz helyzet? ” style=”glass” box_color=”#e2868d” radius=”2″]A Pécsi Harmadik Színház finanszírozását alapításakor önkormányzati és központi költségvetési támogatás biztosította. A város közgyűlése 2017-ben aztán az ügyvezető tiltakozása ellenére úgy döntött, hogy a Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság beleolvad a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft.-be, majd később eladták az intézményt a Moravetz Produkció Közhasznú Betéti Társaságnak. Az együttműködés a Moravetz Produkcióval TAO-bevételekre épült, amelynek a 66,66 százalékát kapta a színház; a 33,33 százalék és a jegybevétel a Moravetz Bt. nyeresége volt. A TAO 2018-ban való eltörlése nagy kiesést okozott, de a 40 milliós állami támogatás és a kormányzati többlettámogatási rendszer pályázatain elnyert összegekből még működőképesek tudtak maradni. Az állami támogatás azonban az Előadóművészeti Törvény módosítása után 2020-tól megszűnt. Helyzetüket a koronavírus-krízissel párhuzamosan az is súlyosbította, hogy az EMMI által meghirdetett előadó-művészeti szervezetek többlettámogatási rendszerében a minősítéssel rendelkező magánszínházak kategóriában 25 százalékkal kevesebb támogatást kaptak az előző évhez képest. Aztán januártól május végéig nem volt működési célú állami finanszírozás, a tulajdonos pedig pénzt még nem tudott és nem tud adni nekik. Tulajdonképpen erre az 5 hónapra a béreknek és az épületfenntartás rezsijének nem volt meg a fedezete, ezért az ebből létrejövő 30 milliós hiányt görgeti maga előtt az intézmény.[/su_box]

Hirdetés