A borravaló mindig sarkalatos és kényes pont a felszolgálók, vendégek körében. Rengeteg az ellentmondás, kinek és mennyit, mivel lehet indokolni a pluszpénzt. Jár-e vagy sem? Elvárt? Már bele van kalkulálva szervízdíjként az árba? Mindenkinek van tapasztalata és véleménye a témával kapcsolatban.
Vannak, akik egy szép mosolyért már tágabbra nyitják a pénztárcát, mások a hibátlan kiszolgálást díjazzák, vagy a plusz kívánságok teljesítését. Mások szerint felesleges az extra pénz, a dolgozó a szolgálatáért fizetést kap, ez a dolga. Akadnak olyanok is, akik a gyér bérezésre való tekintettel így kompenzálnák a felszolgálót.
Mennyit adjunk a futároknak?
A legismertebb probléma a pizzafutároké. Az ő esetükben szinte kötelezőnek érezzük a jattot, nem egy olyan esetről hallani, mikor a futár jatt hiányában modortalanná vált. Ezt leginkább azzal indokolják általában, a bérükbe belekalkulálják a jattot, vagyis valójában számukra ez hoz bevételt. A felszolgálók között szintén sok esetben hasonló okokkal magyarázzák, miért van „szükség” a borravalóra – igen ám, de egyre többen gondolják úgy, hogy lejárt az ideje a jattolásnak, ahogyan az orvosok paraszolvenciája is erősen megkérdőjelezhető.
Dr. Erdős Zsuzsanna, üzleti és társasági etikett tanácsadó elmondta, Magyarországon alapvetően a 10-15 százalékos borravaló a jellemző. Az etikett oldala felől íratlan szabály a borravaló, ez hazánkban a szolgáltatás részét képezi. Így, ha elmarad, az bárdolatlanság. A túl nagy összeg szintén az.
– Nyilván, az etikett előírásai ellenére is mindenkinek személyes döntése a borravaló a mindennapokban, ám jó, ha tisztában vagyunk az előírásokkal. Abszolút illetlen ha elmarad, még akkor is, ha elégedetlenségünket szeretnénk kifejezni ezzel – mondja a szakértő.
Személyesség a döntő
Erdős szerint a kulcsszó a szolgáltatások személyes jellege. Minden olyan szolgáltatóhelyen elvárt a borravaló, ahol a kiszolgáló személyre szabottan foglalkozik a klienssel, a „személyes jólétével” – fogalmaz. Ezért illik adni a fodrásznak, a masszőrnek. Ugyanakkor kivételt képeznek például az önkiszolgáló gyorséttermek, az etikett itt nem kötelez borravalót fizetni, hiszen a szolgáltatás nem személyre szabott.
Így terjedt el a világon
Nemzetközileg is elvárt a jattolás azokban az országokban ahol ezt előírja az etikett, sértésnek számít elmulasztani. Ahol pedig nem szokás adni, ott az ellenkezője számít sértésnek – teszi hozzá.
A borravalónak komoly történelme van – már a 16. században is béren felüli pluszpénz járt a szolgálóknak a jó munkáért, később Amerikában vált bevett szokássá szinte mindenhol, ahol kiszolgálás működött. Onnan terjedt el szerte a világon.
Európa jattolási szokásai igen eltérőek. Szomszédainknál nem elvárás a borravaló, így nagyon jó néven veszik. Ugyanakkor nem is olyan messze, Albániában nem nagyon ismeri ezt a fogalmat. Nyugat-Európa államai közül Spanyolországban szinte elvárás a plusz euró, a többi nemzet belekalkulálja a borravalót az árba.
Ám Távol-Keleten, a japánok sértésnek veszik, ha jattot kapnak, Kínában minimális, 3 százalék a szokás. Vannak olyan nemzetek, ahol nem százalékban mérnek, konkrét összeg vagy felkerekítés a bevett gyakorlat.
