Egyetemi Infosztrájk Pécsett: sok kérdése van a PTE hallgatóinak az átszervezésről

Erre a hétre szervezték meg országszerte az „Infosztrájk – Az egyetemi autonómiáért!” nevű eseményt az egyetemi átszervezést ellenző hallgatók és oktatók. Nyolc egyetem, köztük a PTE polgárai is közreműködnek a rendezvényen. Az egyik pécsi szervezővel, a PTE Művészeti Karának adjunktusával, Kovács Balázzsal beszélgettünk.

hirdetés

– Pécsett mennyire mozgatta meg az egyetem oktatói karát az Infosztrájk? Hányan csatlakoztak az eseményhez?

– Ezt még valójában nem tudhatjuk – kezdte Kovács Balázs. – Az azért látszik, hogy elég nagy a szórás az egyetemek között. A PTE-n kicsit kevesebben csatlakoztak a kezdeményezéshez konkrét óratervekkel. De más módon is részt lehet venni: ezek általános jellemzője viszont, hogy a hagyományos értelemben nem sztrájk: tanítunk. Vannak oktatók, akik a saját előadásukat egészében arra szánják ezen a héten, hogy a hallgatókkal az egyetemi átszervezés kapcsán felmerülő kérdésekről beszélgessenek, vagy épp a saját szakterületük fényében állítanak össze egy témába vágó órát. Sok kollégáról tudunk, akik jobbnál jobb megoldásokat találtak ki ehhez. Akadnak azonban olyanok is, akik az egyébként is megtartott előadás végén fordulnak a hallgatósághoz, vagy épp a „lyukas órákban” biztosítanak lehetőséget arra, hogy az egyetemi autonómiáról, az alapítványi működésről, az átszervezésről lehessen beszélgetni.

Kovács Balázs, az egy héten át tartó Infosztrájk egyik pécsi szervezője – Fotó: Horváth Gábor

– A PTE-n hallgatói igény volt erre, vagy önök, oktatók tartották fontosnak, hogy informálják őket arról, mire kell számítaniuk az egyetemi átszervezéssel?

– Pécsett inkább oktatói részről volt erre igény. Szervezett hallgatói kezdeményezéseknek amúgy sem kedveznek a jelenlegi, online oktatási forma biztosította keretek. Persze akár a Hallgatói Önkormányzat is felkarolhatta volna az eseményt, de a HÖK szerepe meglehetősen furcsa, mint tudjuk. Igazából tudomást sem vettek erről. Pedig nagyon fontos dolog az, hogy érdemi diskurzus alakuljon ki. Hogy minél több kérdés fogalmazódhasson meg, és minél többre lehessen válaszokat is adni. Azok a pécsi kollégák, akik nyilvánosan hozzáférhető óratervekkel készültek erre a hétre, egytől egyig nagyon izgalmas előadásokkal készültek. A teljesség igénye nélkül említhetem Márton Zsuzsannát, aki az innovatív egyetem ismérveiről, András Csabát, aki az egyetem és a piac kapcsolatáról tart előadást, Barcsi Tamás Fegyelmező működések című óráját, vagy akár Gilbert Edit értekezését az autonómia irodalmi vonatkozásairól. De Weiss János, Bagi Zsolt és Beck Zoli is csatlakozott az Infosztrájkhoz.

Beck Zoltán előadását az esemény Facebook oldalán bárki meg tudja nézni:

– Hétfőn indult az esemény, pénteken zárul. Mik az eddigi tapasztalatok?

– Amely előadásokba eddig becsatlakoztam, ott nagyon aktívak voltak a hallgatók. Látszik, hogy számtalan kérdésük van. Ez jó dolog. Azonban látszik más is, sajnos.

– Mégpedig?

– Általánosságban elmondható, hogy nem tudnak sem az eddig történtekről, sem arról, ami következik:  a probléma sem merül fel bennük, hogy rájuk milyen hatással lesz a szerkezetváltás.

– Tájékozatlanok lennének?

– Nincs is lehetőségük, hogy ne legyenek azok. Hiszen gyakorlatilag nincs semmilyen hiteles információ arról, mire kell számítaniuk. Ezért nagyon jó, hogy például ott van a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem), ahol már megtörtént a modellváltás, így rendelkezésre állnak olyan tapasztalataik, amelyeket meg tudnak osztani a PTE hallgatóival is. Az látszik egyébként, hogy valóban nagyon sok a kérdés a pécsi hallgatókban. Elgondolkodtató, hogy egyiküktől elhangzott olyan kérdés is: a saját véleményének a kinyilvánítása vajon befolyásolhatja-e  majd az ösztöndíja elbírálását a későbbiekben, máshol pedig a hallgatói önkormányzat hozzáállását vitatták meg etikai ill. stratégiai szempontból. Közben leginkább azért az foglalkoztatja őket, hogy egyáltalán mikor nyit újra az egyetem, mert dolgozni, tanulni szeretnének.

– Mi az elsődleges célja ennek a hétnek? Milyen eredményt lehet vele elérni, egyáltalán mi az, amivel elégedettek lehetnek a szervezők, amikor a hét végére érnek?

– Nagy lépés, hogy a hallgatók – és amúgy a kollégák is – végiggondolják, mit jelent az autonómia az egyén és a közösség szintjén; hogy az egyetemnek miért kell autonómnak maradnia. Az egyetem nem kis részben azoké, akik aggódnak érte. Engem személy szerint az érdekel a legjobban, hogy másnak mik a kérdései. Nem csak az egyetemi autonómia kapcsán, hanem amúgy is. Gyűjteni kell a kérdéseket, és beszélni azokról. Ez visz előre, ennek köszönhetően alakulhat ki a diskurzus, és ebből bontakozhat ki egy olyan vitakultúra is, ami szükséges egy egyetem egészséges működéséhez. Az Infosztrájk célja talán az is, hogy minél több kérdés hangozzon el, és minél több válasz-keresés indulhasson el. Hogy lesz-e folytatása ennek a kezdeményezésnek? Biztosan. De hogy milyen formában, az elsősorban a hallgatók igényén múlik. A magam részéről örülnék, ha az ezen a héten fókuszba kerülő egyetemi – értve ezalatt a hallgatók, oktatók és hallgatók, oktatók és oktatók, de az egyetemek közötti – véleménycsere a jövőben is ilyen aktívan teret kapna.