Sör, dalárda, templomi betlehem és borászati intézet – mi a közös bennük?

A Pécsi Értéktár a város legkülönfélébb kiválóságait gyűjti össze egy csokorba. A minden évben bővülő lista 2019-ben is hosszabbodik: négy új tagja lesz az illusztris névsornak: három kórus és egy patinás épület.

Eddig sem akármilyen tagokat vettek fel a Pécsi Értéktárba, végigfutva a listát a legnagyobb és legkülönfélébb pécsi unikumokkal találkozunk az élet más-más területéről. A példa kedvéért: tagja a Pécsi Értéktárnak többek között Pécsi Géza zeneoktatási metódusa, a Pécsi Kesztyű, a Ferences templom betleheme, a Szalon sör, a Pro Pannonia Kiadó munkássága. Most újabb négy taggal gazdagodik a lista: a Pécsi Kamarakórus, a Mecsek Kórus, a Pécsi Dalárda és a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatótelep épülete.

A Pécsi Kamarakórust senkinek sem kell bemutatni, aki a város kulturális életét kicsit is ismeri. Ugyanis a tavaly 60. évfordulóját ünneplő együttes nem csak helyi és országos, nemzetközi viszonylatban is óriássá nőtte ki magát. Az 1958-as alapítástól kezdve a mai napig 28 országban jártak, 81 koncertkörúton. 48 díjat zsebeltek be, 14 CD-jük jelent meg. Alapítói a Pécsi Kamarakórus Fesztiválnak és óriási érdemük volt abban, hogy 1988-ban itt rendezték meg az Europa Cantat nemzetközi kórusfesztivált. 2005-ben a Magyar Örökség-díjat is elnyerte az énekkar.

Elismert tolmácsolói Kodály és Bárdos darabjainak, több önálló CD-t adtak ki csak az ő műveikből.

Alapítói Tillai Aurél és Dobos László karnagyok voltak, Tillai Aurél még ma is vezényli a kórust. A számos díjjal kitüntetett tanár-zeneszerző nevéhez számtalan kórusmű fűződik, amit az együttese mutatott be. Az egykori kórustagok között sok olyan énekes van, akik maguk is komoly eredményeket értek el karvezetőként.

Tillai Aurél több mint hatvan éve áll a Pécsi Kamarakórus élén

A szocializmus évtizedei alatt nem volt könnyű a működés, többször próbálták ellehetetleníteni őket, miután elzavarták őket első székhelyükről, a Nevelők Háza (mai Civil Közösségek Háza) fogadta be őket, azóta is ott próbálnak hetente kétszer. A Pécsi Értéktárba most a Nevelők Háza Egyesület képviseletében Vincze Csilla javasolta a felvételt a kulturális örökségek közé.

A Mecsek Kórus jogelődje alapításában egy évvel megelőzte a Pécsi Kamarakórust, a Mecsek Táncegyüttes énekkara és zenekara 1957. szeptember 1-én alakult meg, később önállósult csak a ma használatos néven. Jelenleg az ötödik karnagy dirigálja a nagy múltú együttest.

Ők is számos elismerést gyűjtöttek az évtizedek alatt, nemzetközi versenyeken is. Tevékenyen kivették részüket a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projektből, a Kodály Központ nyitóhangversenyén is jelen voltak.

Több helyi, hazai és határon túli kórussal alakítottak ki partnerkapcsolatot, sokszor működtek együtt a Pannon Filharmonikusokkal.

Kertész Attila 2001-ben megalapította a Mecsek Nőikart is, akik külön színesítik repertoárjukkal a kórus koncertjeit.

A Pécsi Dalárda Pécs legelső nagy múltú énekkara, ami 1846-os alapításától egészen 1949-ig működött, ha nem is zavartalanul. Liszt Ferenc 1846-os pécsi látogatása inspirálta a dalos kedvű férfiakat az együttes alapítására, amely a forradalom és szabadságharc idején szűnt meg. 1861-ben szerveződött újra, hamar az ország egyik legjobb kórusává váltak és külföldre is sokat utaztak. A legnagyobb nevű zeneszerzők műveit énekelték, Verdivel személyes kapcsolatot is kialakítottak.

A Pécsi Dalárda a 19. század végén

Az első világháború idején ismét megszűnt az együttes, ám 1921-ben, a szerb megszállás után újult erővel formálódott össze ismét a Pécsi Dalárda.

A két háború között minden hazai és nemzetközi elismerést bezsebeltek, az 1946-os centenáriumot még meg tudták ünnepelni, ám 1949-ben a kommunista rendszer ellehetetlenítette a működésüket és feloszlott a Pécsi Dalárda.

Az együttes részletes történetéről ITT ÍRTUNK hosszabban!

A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet múltjáról is írtunk bővebben fennállásának 70. évfordulója kapcsán. A Patacs melletti Szentmiklós-hegyen található intézet főépülete még a 19. század első feléből való, a több ágból álló pince pedig közel ötezer hektoliter bort képes tárolni.

A borászati kutatóintézet a 19. század első felében épült

Maga a szentmiklósi birtok 2014-ben már a Pécsi Értéktár része lett, most a főépület is követheti.

Egyébként a PTE-hez tartozó intézetben jelenleg harminc hektáron történik a szőlőművelés, 1500 génbankból áll a gyűjtemény, ami nemzetközi szinten is egyedülálló.

Hirdetés