Eljött az idő: kiderül, milyen mély a magyarok zsebe!

Októberben indult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) harmadik “Miből élünk?” adatfelvétele, ami a magyarok pénzügyi és jövedelmi helyzetére világít majd rá. Pécsen is megtudhatjuk, hogy a lakosság hány százalékának vannak adósságai, mekkora az átlagjövedelem térségenként, mennyit költünk és spórolunk egy évben.

hirdetés

A felmérést a hónap végéig online is ki lehet tölteni, ezután viszont már csak a kérdezőbiztosok segítségével. A kutatás a háztartások pénzügyi, anyagi, jövedelmi helyzetéről, fogyasztási és megtérítési szokásairól ad információt.

Az egész Európát átfogó, Európai Központi Bank által szervezett és a KSH által kivitelezett akció háromévente esedékes. Hazánkban először 2014-ben végezték el ezt a felmérést, az idei a második alkalom – három éve mintegy hatezer háztartás volt érintett.

Ingatlanok, vagyontárgyak – mindenre rákérdez a felmérés

Nagy előnye a “Miből élünk?” felmérésnek, hogy uniós szinten is összehasonlíthatóak az eredmények, lévén, hogy a kérdezés módszertana, sőt, maguk a kérdőívek is azonosak.

A felmérés reprezentatív. Fontos cél, hogy olyan legyen az adatgyűjtés, mintha minden egyes honi háztartásban élőt megkérdeztek volna.

Az egységes kérdőív három részből áll: a személyi kérdőív a háztartás egyes tagjainak foglalkoztatottságára, gazdasági aktivitására koncentrál, a háztartási blokk a vagyontárgyak, magántulajdonokra. A harmadik ívet viszont maga a kérdezőbiztos tölti ki, ez az interjúfelvétel körülményeire kérdez rá. A válaszadás önkéntes és név nélküli, a nyert adatokat teljes anonimitás övezi, kizárólag kutatási és statisztikai célokra használják.

Mi a helyzet Baranyában?

Baranya megyében összesen tizenöt település érintett: Erdősmecske, Gödre, Királyegyháza, Komló, Kozármisleny, Liptód, Magyaregregy, Mohács, Pécs, Siklós, Somogyhárságy, Somogyviszló, Szulimán, Teklafalu és Újpetre.

Országosan 280, a megyében 12 kérdezőbiztos rója majd az utcákat, összesen 528 címre kopogtatnak be. Pécsett 233 háztartáshoz jutnak el.

Nézzünk pár adatot!

A 2014-es felmérés idején a lakosság több mint fele rendelkezett valamilyen járművel. Nyolcvannégy százalékuknak volt otthona, és kilencven százalékuk rendelkezett valamiféle reáleszközzel (olyan fizikai eszközzel, ami közvetlenül a tulajdonosnak hoz hasznot – nem pénzbeli jellegűt).

A lakosság nyolcvanegy százalékának volt folyószámlája, lekötött betétszámlával a háztartások körülbelül fele rendelkezett.

A folyószámla és a bankkártya ma már mindennapos

Három éve a háztartások 37 százalékának volt valamilyen adóssággal, de ez az EU-s átlagnál jobb, hiszen a  nemzetközi adatok több mint negyven százalékot mutattak.

Továbbá a lakosság tizenkilenc százaléka rendelkezett lakóingatlanra felvett jelzáloghitellel, tizenkét százalék pedig bármilyen más jellegű kölcsönnel.

Érdekes statisztika 2014-ből, hogy a kiadások és a jövedelmek hogyan viszonyultak egymáshoz Magyarországon. A lakosság tizenhárom százaléka többet költött, mint amennyi bevétele volt és így pluszforráshoz kellett nyúlnia. A háztartások mintegy kétharmada körülbelül annyit költött, mint amekkora bevétele volt, huszonöt és fél százalékuknak pedig sikerült spórolni is.