Emléktáblát kapott a tragikus sorsú pécsi úszóolimpikon

Egykori lakóházánál a család és a pécsi úszósport veteránjai avatták fel március 22-én Abay Nemes Oszkár emléktábláját. Az 1936-os berlini olimpia pécsi bronzérmesének eredményeit, munkásságát, példamutató szellemiségét ez alkalomból a vizes sportok néhány generációval későbbi olimpikonja idézte föl.

Ahogy Vári Attila, az Abay Nemes Oszkár Sportuszodát is üzemeltető PSN Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó méltató gondolatai elején hangsúlyozta, az 1936-os berlini olimpia pécsi bronzérmese személyében olyan ember kapott most emléktáblát Pécsett, aki nem csak jelentős sportsikerrel öregbítette a város hírnevét, de élete is például szolgálhat a mai fiataloknak.

– Alig pár lépésre állunk a város lüktető szívétől, a minden egyes kövében két évezred történelméről tanúskodó Széchenyi tértől. Egy olyan patinás épület előtt, amely a saját házából a kommunizmus egy vérmes korszakában bérlőként ide áttelepített Abay Nemes Oszkár, de előző lakói, a második nagy világégés zsidóüldözései elől elmenekülő Engelek révén maga is a várostörténet egy súlyos szeletét hordozza magában – helyezte történelmi miliőbe az emléktábla-avatót Vári Attila.

– Abay Nemes Oszkárra példaképként tekinthetünk már sportolóként is, hiszen tehetségével, még inkább szorgalmával az uszodák világában is bajnoki címek sokaságáig, a válogatottságig jutott, jeles nemzetközi trófeákkal gazdagítva a város (PAC) és az ország úszósportját. Szerzett főiskolai világbajnoki aranyat is, az igaz hírnevet mégis az 1936-os berlini olimpia hozta meg számára, ahol a pályafutását ugyancsak Pécsett kezdő, de ekkor már az UTE színeiben versenyző Gróf Ödön, valamint Csík Ferenc és Lengyel Árpád társaságában a 4×200 méteres gyorsváltó bronzérmét szerezte meg – idézte föl élettörténete szeleteit Vári Attila.

Mégpedig a világcsúccsal diadalmaskodó amerikaiak és a japánok mögött Európa-rekordot jelentő eredménnyel. Ugyanakkor példát mutatott az utókornak civil életével, családszeretetével is. Az olimpia után még a város akkori polgármestere, Makay István és kísérete hatalmas ovációval fogadta a hazatérő olimpikonokat, a kormányzótól pedig a Toldi Miklós Emlékérmet vehette át. Ám amint az idő kereke kiforgatta, ezek nem feltétlenül váltak a későbbiekben hasznára. A sikeres ügyvéd ugyanis a háború után politikai szerepet is vállalt, a kisgazdapártban, majd a demokrata néppártban, ’56 leverése után pedig a pécsi forradalmárok védőjeként lett végérvényesen szálka a hatalom szemében.

Irodáját bezáratták, a kamarából kizárták, így a megélhetésért a vasasi bányába kényszerült csillésnek. Ott 1958-ban üzemi balesetet szenvedett, és a hosszas kórházi kezelés ellenére 1959 januárjában, 45 esztendősen elhunyt. Nem nevezhetjük hát klasszikus értelemben vett mártírnak, ám élete talán még a forradalom után gyorsan kivégzettekénél is szomorúbb fordulatokkal ért véget.

Vári Attila kiemelte, a hatalom megrendíteni nem, csak kettétörni tudta eszméit, így elvhűségével, kitartásával korunk emberét is főhajtásra készteti.

A táblaavatón Abay Nemes Oszkár családja mellett a pécsi úszósport tucatnyi olyan veteránja tette tiszteletét, akik ifjúkorukban még ismerték, illetve tanítványai voltak a sportágát edzőként is szolgáló olimpikonnak.

Abay Nemes Oszkár nevét egyébként 1997 óta a pécsi Hullámfürdő sportuszodája is viseli, ahol ugyancsak tábla őrzi emlékezetét.

Hirdetés