A Pécsi Városfejlesztési Zrt. megkezdte a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP – Sustainable Urban Mobility Plan) kidolgozását, amely lényegében az embert, a városlakót középpontba állító közlekedési stratégia, s amelynek célja a mindenki számára hozzáférhető, biztonságos, hatékony és fenntartható közösségi közlekedés megvalósítása. A végleges koncepció elkészítése előtt a szakemberek kíváncsiak voltak a pécsiek véleményére, akik egy kérdőív kitöltésével járulhattak hozzá, hogy a stratégia minél több pécsi lakos és a városban közlekedő személy véleményét tükrözze.
Az online kérdőívet közel félezren töltötték ki, a válaszokból kiderültek a város közlekedésében észlelhető főbb problémák. A kitöltők főként a 25-39 és 40-59 éves korosztály képviselői közül kerültek ki, legtöbben Egyetemvárosban és Uránvárosban laknak, utánuk a Belvárosban élők, őket pedig Kertváros keleti és nyugati, valamint a Mecsekoldal lakosai követik.
A válaszadók közel 40 százaléka minden nap utazik helyi járatú autóbusszal, egynegyedük személygépkocsival. Kerékpárral 6,7 százalék közlekedik, vasúttal csupán 1,3 százalék jár. Ez utóbbival kapcsolatban főként annak lassúságával, a szerelvények rossz minőségével, a vonatok gyakori késésével, pontatlanságával, a drága menetjegyekkel és a járatok ritkaságával voltak elégedetlenek. A válaszadók mindössze öt százaléka számára megfelelő színvonalú a vasúti szolgáltatás színvonala.
A helyi autóbusz-közlekedésről is sok észrevétel érkezett. Legtöbben a buszok zsúfoltságát, a hétvégi és esti járatok ritkaságát, a gyakori késéseket kifogásolták. Sokan panaszkodtak a sofőrök rossz modorára, udvariatlanságára, többen említették, hogy a buszok jó néhányszor előbb érkeznek a megállókba, mint a menetrend szerint megadott időpont. Sokat emlegetett probléma a helyi buszok lassúsága, mert sok útvonalon felesleges kitérők, megállók vannak, hiányoznak a városrészek közötti közvetlen járatok.
A személygépkocsi-közlekedés kapcsán sokan fogalmazták meg kritikaként a belváros autós túlterheltségét, ezt a válaszadók több egynegyede kifogásolta. Ez után a rossz minőségű, hiányosan karbantartott utakat, majd autóstársaik közlekedési morálját nehezményezték a legtöbben.
A kerékpáros közlekedés jelenlegi állapota kapta a legtöbb kritikát. A bicikliutak és kerékpársávok hiánya messze a leggyakrabban emlegetett gond, ezt a válaszadók 30 százaléka kifogásolta. Többen hangsúlyozták, hogy sok helyen balesetveszélyes kerékpárral közlekedni, de sokan ítélték el a bringások közlekedési morálját is.
Jelentős probléma, hogy a kerékpáros infrastruktúra nem alkot egységes hálózatot, illetve hogy bizonyos városrészek között nem megfelelő helyen alakították ki a kerékpárutat.
Ami pedig a dicséreteket illeti, a kérdőívet kitöltők legnagyobb része a város közlekedési fejlesztéseinek terén a legsikeresebb változtatásoknak a fonódó buszhálózat kialakítását, a nappali és éjszakai közeledés javulását és az új buszok megjelenését értékelte.
Sokan kiemelték a kerékpárutak fejlesztésének, valamint az utastájékoztatás színvonalának, különösen az elektronikus tájékoztató táblák telepítésének pozitív hatásait.
A városfejlesztési társaság által készítendő stratégia az egész város, annak teljes lakossága, valamennyi társadalmi-gazdasági szereplője elvárásait és szükségleteit tartalmazza majd. A koncepció tartalmazni fogja a közlekedési alternatívákat, megvalósításával hozzájárul a közlekedésbiztonság javulásához, a személy- és áruszállítás hatékonyságának növeléséhez, a levegő- és zajszennyezés csökkentéséhez – természetesen a mostani kérdőív tapasztalatait felhasználva.
A kérdőív részletes kiértékelése letölthető INNEN.
