Férgeket, bakteriális fertőzést is elkaphatunk, amelyeknek akár nagyon súlyos, sőt halálos betegség is lehet a vége. Elmondjuk, miért ne csókolgassuk a háziállatainkat!
Miközben tutujgatjuk, puszilgatjuk és agyonsimogatjuk házi kedvenceinket, nem is sejtjük, hogy sok-sok betegséget kaphatunk el tőlük. Ha valaki elkap valamilyen kórságot, át fogja értékelni a mértéktartó szeretgetés fontosságát. De nézzük is, milyen betegségekről van szó!
Kutyák és macskák
Dr. Aradi Miklós pécsi állatorvos elmondta, a kutyák és macskák leginkább bélférgek okozta kórt terjesztenek, leggyakrabban az echinococcosis nevű parazitás betegséget, amelyet egy galandféreg okoz. Ez a betegség a fertőzött állattal való közvetlen kapcsolat útján, illetve olyan étel vagy víz fogyasztásával terjed, amely tartalmazza a féreg petéit. A peték az állatok ürülékével kerülnek a szabadba, amit aztán a legrosszabb esetben a földön négykézláb kúszó kisgyerekek esznek meg – mondta az állatorvos.
A bélben kialakuló betegség tünetek nélkül kezdődik, sőt akár évekig is tünetmentes lehet a beteg. Mindez ciszták kialakulásával is járhat, de „vándorolhat” is, a májba, a tüdőbe, vagy akár az agyba is. Egyik eset sem fájdalommentes, kezelni – főleg diagnosztizálni – nem egyszerű. Ha viszont a bélben fejlődő féreglárvák megrepednek, az halált is okozhat.
Mindemellett az orsóférgek is megkeseríthetik a gazdik életét. Ezt is a peték lenyelése okozza, a lárvák a vékonybélben kelnek ki, és onnan jutnak a véráramba, a tüdőbe vagy a szembe. Egy kifejlett orsóféreg 15-25 centiméter hosszú lehet. Ebben az esetben gyakori a tünetszegény fertőződés, amikor leginkább fáradékonyság, köhögés „jelzi” a férgességet. Ha viszont a tüdőben sok lárva van jelen, tüdőgyulladást okozhatnak, gyermekeknél pedig kóros soványodást, vérszegénységet, hasmenést is eredményezhetnek. A szúnyogok által terjesztett bőrférgesség és a kullancscsípéssel terjedő Lyme-kórt is megkaphatjuk állatainktól, de nem közvetlenül – tette hozzá dr. Aradi Miklós.
A macskák legismertebb egysejtű élősködője a toxoplasma, a toxoplasmosis betegségét ők terjesztik ürülékükkel (de a környezetünkben is megtalálható, például gyümölcsökön). A nehezen felismerhető betegségtől leginkább a terhes nőknek kell tartaniuk, ugyanis a fertőzés nagyban károsíthatja a magzat egészségét.
Aztán ott van a „macskakarmolási betegség”, amely nevével ellentétben nemcsak a macskák körömágyában felhalmozódott fertőző baktériumoktól alakulhat ki az emberben, és nemcsak a macska nyálából származó lázkeltő baktérium okozhatja, hanem akár több tucat másik is, hiszen az állatok körme alatt rengeteg kórokozó lehet.
A hírhedt veszettség-vírus – folytatta az állatorvos – szerencsére a rókák és a kutyák kötelező oltásának köszönhetően emberekben ritkán alakul ki, ha viszont igen, és időben felismerik, gyors immunrendszer-erősítéssel a szervezetünk meg tud vele küzdeni. Ha viszont ráhúzódik az idegrendszerre, akkor halálos is lehet. Fontos megjegyezni, hogy a macskák esetében kiemelten ügyelni kell a veszettség kialakulására, mivel nem kötelező a beoltatásuk, és kóborló természetüknél fogva nagyobb az esély arra, hogy veszett állattal kerülnek kapcsolatba.
Rágcsálók, madarak, hüllők
A rágcsálók esetében a leptospirosis betegsége kerül a legtöbbször szóba, amely a kisállatok vizeletével terjed. A betegség ugyan magas lázzal, súlyosabb máj- és veseelégtelenséggel, vagy agyhártyagyulladással is járhat, de a terráriumos tartás körülményei alig teszik lehetővé, hogy az állat megfertőződjön, tehát komolyabb veszélyt ez a kór nem jelent ránk nézve. A rágcsálóknál okoz gondot a szőrzetükben szabadon mozgó „sétáló korpa”, milliméternyi atkák ugyanis az állatok bőrén táplálkoznak. Kellemetlen, viszkető érzés ez az állatnak, de gazdája bőre is begyulladhat.
A „papagájkór” félrevezető nevet kapott: nemcsak a díszpapagájoktól, hanem más madaraktól is el lehet kapni ezt a felső légúti megbetegedésekkel és kötőhártya-gyulladással járó kórságot. A hányással, hasmenéssel, gyomorgörcsökkel járó közismert szalmonella is szóba jöhet a madaraknál, amellyel úgy fertőzhetik meg gazdájukat, hogy a száraz ürülékükkel teli kalitkájuk aljzatának porát szárnycsapdosásukkal felkavarják, amit belélegezhetünk. A szalmonella a hüllők esetében is sokszor felmerül, de dr. Aradi Miklós elmondta, hogy ő praktizálása során nem nagyon találkozott még ilyesmivel, a szalmonella ugyanis hüllőkről emberre nagyon ritkán terjed.
Ugyanakkor nem kell megijedni a veszélyektől, de bizonyos higiénés alapszabályokat érdemes betartani, különösen gyerekek, terhes anyák, idősek vagy krónikus betegek számára. Emellett lényeges, hogy mindig be kell adatni házi kedvenceinek a kötelező védőoltásokat, rendszeresen kell végezni a féregtelenítést, és ügyelni kell az élősködők és paraziták elriasztására is. Egyértelmű, de azért nem árt megjegyezni azt sem, hogy az állatokkal való játék közben kerülni kell azok harapását, karmolását.
