Hosszabbítás után a Soproné a trófea

Rendkívüli izgalmak közepette, hosszabbítás után zsinórban harmadik meccsét is meg tudta nyerni a Sopron a női kosárlabda NB I. bajnoki fináléjában, így a Magyar Kupa után a bajnoki trónjától is megfosztotta a Pécs 2010 együttesét.

Pécs 2010 – Sopron

79-83 (17-20, 19-18, 21-23, 15-11, 7-11)

(hosszabbítás után)

Kosárlabda NB I. nők, bajnoki döntő, 5. mérkőzés, Pécs, Lauber Dezső Sportcsarnok, 3500 néző. V.: Hartyáni Zs., Győrffy P., Király L.

PÉCS 2010: Iványi 11/6, Fegyverneky 9/3, Quigley 21/9, Nagy-Bujdosó 5, Griffin 22.

Cs.: Krnjics 6, Sarok 5/3, Raksányi, Palusna.

Vezetőedző: Zseljko Dokics.

SOPRON: Honti 8, Coleman 17/6, Holt 24/6, Krivacsevics 8, Tamane 12.

Cs.: Horti 4, Németh B. 8, Varga Zs 2,

Vezetőedző: Székely Norbert.

Az eredmény alakulása. 2. p.: 6-4, 6. p.: 9-12, 8. p.: 15-15, 9. p.: 15-20, 12. p.: 24-26, 13. p.: 28-28, 15. p.: 30-32, 18. p.: 31-36, 20. p.: 36-38, 22. p.: 41-40, 23. p.: 41-46, 25. p.: 46-48, 27. p.: 50-54, 28. p.: 55-54, 30. p.: 57-61, 32. p.: 60-66, 35. p.: 64-68, 37. p.: 68-68, 40. p.: 72-72, 43. p.: 76-79,

Ma este biztosan bajnokot avatnak a Lauber Dezső Sportcsarnokban. Ebben az egy dologban lehetett biztos és érthetett is egyet az a bő három és félezer szurkoló – közte az előző két összecsapáshoz képest meglepően sok, jó százfőnyi, és jó hangos Sopron-szimpatizánssal -, aki nagypéntek estéjét a női kosárlabdadöntő szó szerint is döntő összecsapására szánta. Az összes többi nagy kérdésben, úgy mint a két együttes pillanatnyi formája, mentális és edzettségi állapota, esélyei, mondhatjuk, a nyilvánvaló klubszimpátiák mellett is meglehetősen eltérő véleményeket hallhattunk a kezdés előtt.

Pécsi szemmel nézve jó jelnek tűnt ugyanakkor, hogy az előző két összecsapás forgatókönyvétől eltérően egy sokkal összeszedettebb és pontosabban célzó hazai gárda gyűjtögette szorgalmasan a pontokat. Hogy mást ne mondjunk, a láthatóan magára találó Iványi például pillanatok alatt nyolcnál járt – szemben az előző két találkozó összesen négy pontjával. Mellette Quigley és Griffin vette a vállára a csapatot, miközben a túloldalon egyedül, Colemanra mondhatjuk, hogy pontjaival, egyáltalán teljesítményével kilógott a sorból.

A statisztikából kiolvasható legnagyobb különbség Fegyvernekyék följavult kétpontosdobó-százalékában volt, az elvesztett két derbi 28-29-éhez képest ezúttal a nagyszünetben 45%-ot mutatott. Hiába kosarazott azonban látványosan jobban egyes ciklusokban a Pécs, Hontiék nemcsak tartani tudták magukat, de többször magukhoz is ragadták az előnyt. A két gárda közti legnagyobb különbséget a két cseresorban kereshettük az első félidőben. Miközben ugyanis időben mindkét „kispad” nagyjából a kezdőötös játékidejének a negyedét töltötte a pályán, a soproniak a pontokból is hajszálra ennek arányában vették ki a részüket, miközben a hazai cserék egyetlen kosarat sem dobtak.

A folytatás hasonlóan izgalmas maradt, annyi változással, hogy ezúttal Tamanéék válátak a kezdeményezőbbekké, és Krnjicsék futottak többet az eredmény után. A harmadik tízperc négypontos vendégelőnnyel zárult, amit a zárónegyed nyitányaként Holt rögtönegy duplával fejelt meg, így az eddigi legnagyobb különbségű, hatpontos soproni előny állt az eredményjelzőn.

A pécsiek azonban ezúttal nem hagyták magukat megtörni, és bár Iványi éppen negyedik személyije miatt kényszerült némi pihenőre, a csapat saját palánkja alatt remekül zárt, közben szorgalmas pontgyűjtésbe fogott, és a 37. percben, Fegyverneky jóvoltából ismét kiegyenlített (68-68).

Az izgalom természetesen nemcsak a pályán, de a lelátón is tetőfokára hágott, a két B-közép egymást túlharsogva biztatta kedvenceit – a pécsi kosaraknál 3500 torokból felharsanó hangorkán persze egyértelmű fölényt hozott.

Nem úgy a parketten, ahol egyik gárda sem tudott két pontnál jobban elhúzni, az utolsó percnek pedig 72-72-es döntetlennel vágtak neki a játékosok. A lefújás előtti 39. másodpercben lejárt időkérés után a pécsieknél volt a labda, ám tizenöt másodperc körbejáratás után Fegyverneky eladta, az ellentámadás végén pedig, miközben a pécsi közönség ajkára fagyott a hang, Tamane dudaszóra emelt kosárra. A labda a gyűrűben landolt ugyan, ám a bírók lejárt időt fújtak – következhetett a hosszabbítás.

Majd’ két perc kellett az első kosárhoz, amelyet Griffin jegyzett, ám Holt azonnal válaszolt, kezdődhetett minden elölről. Az újabb pécsi kosárra viszont Coleman egy hármassal felelt, amelyet egy labdaszerzés után Tamane növelt tovább ziccerből, így Zseljko Dokics hárompontos pécsi hátránynál időt kért.

Tizenhat másodperc volt vissza, amikor Holt két büntetőhöz jutott, és bár mindkettőt kihagyta, az előny is (79-81) és a labda is náluk maradt. Közvetlenül ezután aztán nem követte el ugyanezt a hibát – a maradék idő pedig sajnos már nem lehetett elegendő az egyenlítésre.

A Sopron tehát a kupadöntő után a bajnoki finálét is megnyerte, azaz, miként tavaly éppen ellene a Pécs, duplázni tudott. Háromezer-négyszáz helyett tehát csak százan örülhettek a végeredménynek, illetve ünnepelhették igazán önfeledten a lefújást követő ceremóniát – a bajnoki aranyérmek átadását.

A döntő mérkőzései

Pécs – Sopron 82–76

Sopron – Pécs 68–78

Pécs – Sopron 56–80

Sopron – Pécs 79–55

Pécs – Sopron 79-83 (h. u.)

Szűcs Zsolt írása.

Hirdetés