Vasárnap Magyarország hetedszerre járul a szavazóurnák elé, hogy döntsön, „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. Milyen kérdésekben döntött eddig Magyarország és milyen eredményeket hoztak a népszavazások?
Fellapoztuk a történelemkönyvet, szemügyre vettük a rendszerváltozást követő referendumokat. A hat között voltak eredményesek és eredménytelenek, olyanok, amelyek képesek voltak nagyobb tömegeket az urnákhoz vonzani és olyanok is, amik totális érdektelenségbe fulladtak.
1989: „Négyigenes népszavazás”
– Csak az országgyűlés megválasztása után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
– Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
– Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében lévő vagyonról?
– Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Négy párt kezdeményezte Magyarország rendszerváltás utáni első demokratikus népszavazását (SZDSZ, Fidesz, FKGP, MSZDP). Ellenezte az MSZMP és a MDF. A szavazásra jogosultak 58,03%-a jelent meg az urnáknál.
Az első kérdés a magyar népszavazások történetének legszorosabb végeredményét hozta: igennel 2.151.926-an, nemmel 2.145.825-en szavaztak – 50,07% kontra 49, 93%.
A második, harmadik és negyedik kérdésben elsöprő győzelmet arattak az igenek. 95,15 – 4,85%, 95,37 – 4,63% és 94,94 – 5,07%.
Pécsett a 127.650 szavazásra jogosultból 73.797 jelent meg, ez 60,06%-os részvételi arány.
1. kérdés: igen: 37.057, nem: 34.620
2. kérdés: igen: 69.026, nem: 2659
3. kérdés: igen: 69.158, nem: 2608
4. kérdés: igen: 68407, nem: 3027
1990-es népszavazás
– Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?
Az MSZP kezdeményezte a népszavazást az ügyben, bízott az előző évi népszavazás hasonló kérdésében, hiszen akkor az rendkívül szoros végeredménnyel zárult. 1990. július 29-én szavazott a magyar nép. A népszavazás érdektelenségbe fulladt.
A szavazásra jogosult 7.802.834 főből mindössze 1.093.612 voksolt. Az igenek száma 926.823 volt, a 152.076 nemmel szemben, de mivel a választópolgárok 14,10%-a vett részt a referendumon, az érvénytelenné vált. Pár nappal később megválasztották Göncz Árpádot köztársasági elnöknek.
Pécsett a 126.016 választópolgárból 17.945 jelent meg, ebből 15.514-en szavazták igennel, 2431-en nemmel (14,71%).
1997: Népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról
– Egyetért-e azzal, hogy Magyarország a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa országa védettségét?
A rendszerváltás után a közép-európai országok zömében felmerült az igény a csatlakozás iránt valamelyik nagy európai szervezethez. 1997 nyarán a NATO Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot meghívta a szövetségbe, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök pedig november 16-ára népszavazást tűzött ki az Országgyűlés döntése nyomán.
Országosan a szavazásra jogosultak száma 8.059.039 fő volt, ebből 3.968.668 fő voksolt, ez 49,24%-os részvételi arányt jelent. Az eredményes szavatok 85, 33%-a szavazott a csatlakozásra, ez 3.344.131 főt jelent. A népszavazás következményeként 1999 tavaszán Magyarország NATO-taggá vált.
Pécsett a részvételre jogosultak száma 130.174 fő volt, ebből 68.526-an szavaztak érvényesen. 60.753 igen és 7.773 nem született. Ez 51,14%-os részvételi arányt jelent.
2003: Népszavazás az EU-tagságról
– Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?
A Luxemburggal folytatott tárgyalások az EU-ba való belépésről 2002-ben zárultak le, az összes parlamenti párt az egyértelmű igen mellett kampányolt. A népszavazást 2003. április 12-én folytatták le, meglepően alacsony részvétel mellett. A 8.042.272 főből 3.669.252 fő szavazott, ez 45,62%-os részvételi arány. Igennel 3.056.027 polgár szavazott, nemmel 592.690.
Pécsett a 127.385 választópolgárból 65.733 szavazott – 51,63%-os részvételi arány -, 58.853 igen és 6.860 nem született.
2004: „Két kérdéses” népszavazás
– Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
– Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
Az előbbit a Munkáspárt, utóbbit a Magyarok Világszövetsége nemzeti szervezet sikeres aláírásgyűjtései nyomán írta ki Mádl Ferenc köztársasági elnök. A két választás közül a hangsúly inkább a kettős állampolgárságot tárgyalóra helyeződött át, a népszavazás eredménytelenül zárult az alacsony részvétel miatt. Az MSZP akkor 20 millió román betelepítése
Az első kérdésben az igenek nyertek, a második kérdésben is, kiélezett arányokkal, de végül az alacsony részvétel miatt mindkettő érvényét vesztette. Összesen 8.048.739 fő járulhatott az urnákhoz, 3.017.739-en mentek el szavazni (37,49%). Az első kérdésben 1.922.680 igen született az 1.034.640 nem ellenében, a másodikban 1.521.271 igen az 1.428.578 nem ellen.
Pécsett 126.447 választópolgárból 51.041 szavazott.
Az első kérdésben 29.971 igen és 20.285 nem született, a másodikban 25.829 igen és 24.355 nem.
36,19%-os részvételi arány.
2008: „Szociális népszavazás”
– Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
– Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
– Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
A Fidesz-KDNP ellenzék kezdeményezésére írták ki a „háromigenes” népszavazást 2008. március 9-ére. Az igenek melletti kampányt a Fidesz-KDNP, a nemek melletti ellenkampányt az SZDSZ, az MSZP. A népszavazás 50,51%-os részvétel mellett érvényesen zárult, a választásra jogosult 8.042.272 főből 4.061.015-en szavaztak.
Az első kérdésben 3.385.981 igen és 640.936 nem született, a másodikban 3.321.313 igen és 708.283 nem, a harmadikban 3.309.616 igen és 715.642 nem.
Pécsett a 124.854 polgárból 61.199-en mentek el voksolni.
Az első kérdésben 49.231 igen és 11.517 nem született.
A másodikban 48.144 igen és 12.619 nem.
A harmadikban 47.050 igen és 13.677 nem.
49,36%-os volt a részvételi arány.
2007
Mi, pécsiek, egy külön népszavazással is büszkélkedhetünk, mely ugyan a hatályos törvények alapján érvénytelenül zárult, óriási morális győzelmet ért el, elsöprően eredményes volt:
– Egyetért-e ön azzal, hogy a pécsi építési szabályzat és a szabályozási terv módosuljon akként, hogy a Mecsek hegység Pécs közigazgatási határán belüli részen ne épülhessen katonai radar?
A választást 2007 márciusában tartották, eredménytelenül zárult. A szavazásra jogosult 127.128 fő 32,51%-a járult az urnák elé – ez 41.328 fő. A szavazatok 94,3%-a (38.870) igen volt, azaz elutasította a lokátort. Ez a választás később megkerülhetetlen volt, hiszen minden politikai erőnek tiszteletben kellett tartania.
A Honvédelmi Minisztérium többek között az óriási és kitartó civil nyomás eredményeként végül 2010-ben elvetette a radar Mecsekben való felépítésének tervét, 2011-ben bejelentették, hogy a Tolna megyei Medina község közelében tervezik a felállítását. Egy évre rá elkezdődött az építése, végül tavaly nyáron állt működésbe a NATO-radar.
