Ösztönöz az építményadó?

Van pozitív hatása is az ingatlan-, pontosabb nevén az építményadónak. Eltűnnek ugyanis Pécsről azok a gyárépületek és romos ingatlanok, amelyek miatt háború sújtotta övezetnek tűnt egy-egy kerület. Értékesebbek lesznek a lakások?

Nem csak negatív (fizetni kell), hanem pozitív hatása is van az építményadónak: tisztul a városkép, értékesebbek lesznek a lakóingatlanok – mondja a szakértő. A lerúgott, romos, rohadó épületek helyét átveszi a természet és egy rendezett telek képe, amely nyilván többet ér, mint korábban, de értékesebbé válhatnak a közelükben álló épületek, lakások, családi házak is.

Az építményadó hatására tömeges bontásokba fogtak Pécsett, ennek pedig valójában örülnek a Városházán.

– Jóval nagyobb mértékű bontásokhoz kérték az önkormányzat engedélyét idén, mint tavaly az év első felében – mondja Bagoly Attila, a Polgármesteri Hivatal műszaki osztályvezetője.

Aki járja a várost, látja, hogy sorra számolják fel az egykori elhagyott vállalati épületeket. Mára hűlt helye van a volt tejgyárnak, a bőrgyár épülete sem áll, de a lassan egy évtizede szellemlaktanyaként funkcionáló „áper” is letisztult.

– Jó dolog, hogy végre eltűnt ez a monstrum innen, hiszen talán egy évtizede is van, hogy nem készül itt se’ sajt, se’ túró – mondja a volt Baranyatej ingatlanával szemben, a buszmegállóban várakozó egyik férfi. Szerinte már sokkal korábban el kellett volna takarítani, nemcsak ezt, de több, nem használt pécsi romot is.

 

[frame]Nézze meg, hogyan bontották a Mizót![/frame]

 

Ingatlanszakértők szerint a bontások egyértelműen jót tesznek a városképnek, emellett azok az épületek is többet érnek, amelyek környezetéből már eltűntek a lerúgott gyárépületek.

– Könnyebb úgy eladni valamit, ha az ablakból kinézve nem egy elhagyott épülettel kell farkasszemet nézni. Az immár üres, ám nagy (építési)telkek azonban még nem egykönnyen találnak gazdára, a piacnak egyelőre még meg kell erősödnie – vélekedik Kecskeméti Pál, a Pécsi Ház Ingatlaniroda munkatársa.

Úgy tudjuk, az önkormányzat számított a bontásokra, s ezeket előzetesen bele is kalkulálták a tervezett építményadó-bevételekbe. Arra számítanak, hogy az eddig spekulatív céllal tartogatott telkektől is megszabadulnak a tulajdonosaik, s beruházások indulhatnak el a szellemházak helyén.

Hirdetés

6 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Budapest déli kerülete, 5000nm-es épület, építményadó: 7.9millió/ év! (1998-ban 1.2millió volt évente)
    Az épületnek max a felében dolgoznak már, mert annyira nem megyjól, hogy bővüljön. Bővült bővült évről évre kicsit, de a költségek (inkább adók) jobban emelkedtek.
    Bocsi, de nem akarjuk elbukni amit eddig megkerestünk, ugyan még nem tiszta mi lesz a vége, de ha nem termel a vállalkozás (az épület), akkor pillanatok alatt lenyúlja az állam! Mert közel 8milliót évente kitermelnie egy kisvállalkozásnak csak úgy pluszban, nem semmi! Persze az épület költségeibe be kell számolni az épületfelújítást, fenntartást is!
    Az adó teljesen tönkreteszi a vállalkozást! Köszi!

  2. A spanyol vevő vajon fizeti a Magasház után az ingatlanadót?
    Bontani még senkinek sem sikerült.

  3. Nem a munkahelyeket bontják el, hanem azok “emlékét”. A munkahelyek ugyanis megszűntek attól a pillanattól kezdve, amikor a multi tovább állt olcsóbb munkaerő után nézve… És itt hagyta a romokat.

  4. A piac kitermeli, ami kell, és megszünteti, ami nem kell. Gyárak jönnek-mennek, mint ahogy a multik is. Kiaknázzák a lehetőségeket, majd tovább állnak. Ez nem meglepő. Én speciel örülök annak, hogy amit itt hagytak romhalmazt, azt kénytelenek eltakarítani. Jönnek helyettük újak. Flextronics, Huawei, Jabil, stb. Ez a kapitalizmus!

  5. Hát szerintem meg nem a bontásnak kéne örülni, hanem azért kellett volna tenni valamit hogy emberek százai dolgozhassanak benne. Értékesebb a telek… na és?!? Nem lenne értékesebb, ha termelne a MiZo, a Bőrgyár, stb…? Jah, hogy az a pécsi embereknek lenne jó? Én kérek elnézést 🙁

Comments are closed.