A 2021-es népszámlálás hazánkban már teljes egészében az EU-s rendszer szerint fog zajlani, így a személyes adatainkra, nevünkre is rá fognak kérdezni a számlálóbiztosok, amiket aztán anonim módon kezel. Mellár Tamás MSZP-P-s  politikus, a KSH volt elnöke az ATV-ben rettegett ettől, azt sugallva, hogy az emberek  félnek.  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) viszont megkérdezte a magyarokat is, kiderült: a többségnek semmi problémája az egyébként tőlünk nyugatra is bevett módszerrel. 

Annak ellenére, hogy sokunkban a népszámlálás egy tízévenkénti muszájból történő, elszigetelt adatgyűjtésnek tűnik, sokkal nagyobb és fontosabb szerepe van. Az ekkor megszerzett népességi, demográfiai, iskolázottsági, vallási és egyéb adathalmazok gyakorlatilag minden későbbi felmérés, kutatás alapjául szolgálnak – legyen az tudományos, politikai, társadalmi. A népszámláláskor felvett adatsorok visszaköszönnek például egy lakáspiaci felmérésnél, egy tüdőrák által bekövetkezett halálozási aránynál, diplomázottak régiós lebontásánál és még sok ezer más diagramon.

Az élet számos területének statisztikáin alkalmazhatóak a népszámláláskor kinyert adatok

Ahogy a társadalmi folyamatok szüntelenül zajlanak, a népszámlálásnak is igazodni kell a trendekhez. A korábbinál is fontosabb szerepet töltenek be az adatok, és az úgynevezett adminisztratív adatforrások is egyre fontosabb szerepet játszanak. Gondoljunk bele, mennyivel megkönnyíti az információgyűjtést, ha pár adattal azonosítjuk magunkat (teljes név, anyja neve, személyi szám, tajszám, adóazonosító) – az állam által végzett nyilvántartásokban már most is rengeteg infó van mindenkiről.

Egyébként a KSH egy évvel a népszámlálás után törli is ezeket az adatokat a rendszerből.

A parlamentbe függetlenként bejutó, ma az MSZP-P-frakciót erősítő Mellár Tamás valaha a KSH élén is állt. Ennek ellenére aggályait fejezte ki nemrég az ATV Egyenes Beszéd műsorában Rónai Egonnal egyetemben.

Felőlünk semmi akadálya

A hivatal azért fontosnak érezte, hogy mielőtt hivatalosan is bevezetnék az új módszert, megkérdezze a felmérés alanyait, a magyarokat, hogyan is vélekednek erről, milyen a fogadtatása. A reprezentatív felmérés ez év június-júliusában zajlott az egész országban.

Arra a kérdésre, hogy megadná-e a nevét az adatgyűjtéskor a népszámlálás során, a válaszadók nyolcvanhárom százaléka válaszolt egyetértően. A magyarok hetvenkilenc százaléka abba is beleegyezik, hogy a név megkérdezésén túl annak adminisztratív nyilvántartásba vétele is megtörténjen. Hetvenhárom százalékuk az összes adatát gond nélkül kiadná.

Az eredményekből egyértelmű, hogy öt magyarból négynek semmi problémája nincs a névvel történő adatgyűjtéssel.

A név megadásával – ami egész Európában bevett gyakorlat – a 2021-es népszámlálás sokkal hatékonyabb, gyorsabb és precízebb lesz.

Hirdetés