Lakásrendelet: a tisztességesen fizetőket védenék

A pécsi önkormányzat a kintlévőségek kezelése miatt szinte teljesen új lakásrendeletet alkot. A cél az, hogy a bérlakásokban élők ne halmozzanak fel milliárdos tartozásokat. Egyszerre kezelni szeretnék az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került bérlők elmaradásait, és a szándékosan nem fizetőkkel szemben szigorúan lépnének fel. 

hirdetés

Nem ismeretlen jelenség Pécsen sem az, hogy egyes önkormányzati lakást bérlők több milliós kocsikkal furikáznak, miközben a rezsidíjakat, a bérleti díjat, a közös költséget, vagy éppen a fűtésszámlát nem fizetik ki. Mások pedig durván zavarják az adott társasház nyugalmát, szegik meg a legalapvetőbb emberi normákat, a közösségi együttélés szabályait, holott a tisztességesen fizetők, a szabályokat betartók pedig lakásokra várnak.

A város ezért a lehető legtöbb jogi eszközzel lép fel a renitensek ellen. Őri László, Pécs alpolgármestere azt mondta, hogy a közgyűlés elé kerülő lakásrendelet-módosítással minden jogi lehetőségeket megragadtak, hogy rendezzék a problémákat.

Őri László alpolgármester szerint gyökeres változtatásokról dönthet a csütörtökön ülésező városi közgyűlés, a cél, hogy a rászorulók, a tisztességesen fizetők és az adófizető pécsiek előnyösebb helyzetbe kerüljenek, s legyen nagyobb a rend.

A városháza közlése szerint azért indították el a korábbi szabályozás felülvizsgálatát, mert ma Pécsett mintegy 1600, várhatóan tisztességesen fizető, ugyanakkor rászoruló család vár arra, hogy a meglévő és használatba vehető városi tulajdonú lakások egyikébe költözhessen.

 

Mindezt hátráltatja, hogy eközben több százan vannak olyanok, akik évek óta nem fizették meg a bérleti díjat önkormányzati bérlakásaik után, sok tízmillió forintos közüzemi tartozásokat halmoztak fel, az ingatlanokat lelakták, s több esetben a közösségi együttélés legalapvetőbb szabályainak betartására is képtelenek.

Őri László szerint a rendelet megváltoztatásával három fő célt igyekeznek elérni, nem elfogadható és igazságtalan, hogy a renitensek visszaéljenek a város jóindulatával, a bérleti díjtartozásaikat és közüzemi számláikat helyettük a tisztességesen fizetők és a pécsi polgárok egyenlítsék ki.

Ezzel együtt nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni azon rászorulók megsegítésére, akik jelenleg bérlakásra várnak, s várhatóan nem okoz nekik komolyabb megterhelést, hogy a minimális bérleti díjat rendszeresen megfizessék. Éppen ezért az új szabályozás elfogadása után előnyt élveznének az önkormányzati lakáshoz jutásnál azok, akik erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkeznek és nincs közüzemi tartozásuk.

A harmadik cél, hogy az önkormányzat bérlakásai megőrizzék állapotukat, illetve megújulhassanak, az önkormányzati vagyon gyarapodhasson.

– Az új szabályozás minden téren nagyobb rendet jelent majd, egyúttal a rászoruló családokat hozza előnyös helyzetbe, a pécsiek jogos elvárásait és érdekeit helyezi előtérbe – közölte Őri László. – Az új rendelet változatlanul hagyja a bérleti díjakat, így az igénylők továbbra is a piaci ár töredékéért kaphatnak lakásokat, a bérleti díjak átlagosan 13.600 forintos havi összeget tesznek ki.

Többen foglalkoznak ellenőrzéssel

A városi bérlakásokat kezelő Elszámolóház egyébként két főt – az eredeti terv öt álláshely betöltése volt – éppen azért vett fel az önkormányzat hozzájárulásával, hogy az üres lakásokat folyamatos ellenőrizhessék, a meglévő lakás- és garázsállományt feltérképezzék, a számlákat ellenőrizzék, a tartozásokat nyomon kövessék. Mindezek mellett feladatuk a bérlőkkel való kapcsolattartás, hogy megegyezzenek az elmaradt tartozásokról.

Van is, meg nincs is

Papp Krisztián, az Elszámolóház igazgatója úgy vélekedett, hogy az üres lakások egy része olyan állapotban van, amelyeket rentábilisan nem lehet, de leginkább nem is érdemes rendbe hozni.

Az üres lakások másik része viszont bizonyos jövedelmi szint alatt nem kiadható, mert a megélhetés és lakhatás költségeit a jelentkezők nagy része már nem is tudná kigazdálkodni a havi jövedelméből, amivel tovább nőne az amúgy sem alacsony kintlévőség.

Ráadásul a karbantartási keret terhére olyan vis maior ügyeket kellett megoldani, mint a Király utca 50-es szám alatt felrobbant otthon, a félig összedőlt Katalin utcai és Virág utcai házak, vagy a szakértők által életveszélyesnek minősített Kórház utcai és Sétatér utcai házak bontása. Ezek a teljes keretösszegnek több mint a felét elvitték.

Papp Krisztián elmondta, a szociális bérlakásokra szánt forrás korábban is alacsony volt, jelenleg a korábbi forráshiányos időszak miatt kialakult helyzetet igyekeznek kezelni, de a rendelkezésünkre álló források azt teszik egyelőre lehetővé, hogy a bentlakók életkörülményein javítsanak, vagy szinten tartsák azt.