Lassan, csendesen visz a halálba

Szeptember 21. az Alzheimer-kór világnapja. A Nemzetközi Alzheimer Társaság az Egészségügyi Világszervezettel együtt 1994-ben kezdeményezte, hogy ezt a napot nyilvánítsák az Alzheimer világnapjának.  Minden ötödik embert érint a betegség, és egyre többen lesznek. 

hirdetés

Mivel pontosan még nem tudni, mi okozza az Alzheimer-kórt, óriási energiákat fektetnek világszerte a kutatásokba, hiszen a demencia az egyik legsúlyosabb globális betegséggé nőtte ki magát.

A Pécsi Tudományegyetemen dr. Hernádi István egyetemi docens vezeti a Transzlációs Idegtudományi Kutatócsoportot, amely többek között az Alzheimer-kór neurobiológiai hátterének kutatását tűzte ki céljául.

– A kór kialakulásának okai még ma sem teljesen ismertek. Közrejátszhatnak életmódbeli és környezeti tényezők is. A betegek kevesebb mint öt százaléka érintett a betegség örökletes formájában, amelyért ismert génhibák felelősek – mondta Hernádi István.

A statisztikák szerint hazánkban közel negyedmillióan szenvednek a demenciához köthető betegségekben, közel hetven százalékukat az alzheimeresek teszik ki.

demencia
Egyre többen szenvednek demenciában, a szám várhatóan még növekedni fog

Abból fakadóan, hogy a betegség nehezen diagnosztizálható és több kevert formája is ismert, nehéz lenne pontosan megmondani, hogy hány ember szenved ebben a kórban.  Sokaknál életük során sem diagnosztizálnak, így csak a későbbi szövettani vizsgálatok során, az agyállomány károsodásából derül ki, hogy beteg volt. A kór kimenetele, előrehaladása sokban függ a beteg életkorától is.

Ha az Alzheimer-kor öröklés útján alakul ki, akkor az úgynevezett korai megjelenési formáról beszélünk. Ezzel szemben a késői megjelenési formánál a tünetek leggyakrabban a beteg 65 éves kora körül szoktak jelentkezni.

demencia (1)
Az Alzheimer lassan pusztítja és roncsolja az agysejteket

– A betegség várható lefolyása átlagban 65 év felett 8,3 év, 90 év felett 3,4 év, de ez minden betegnél más, így azt nem lehet előre megmondani, hogy egy-egy esetben hogyan alakul– vélekedik a neurobiológus.

Az Alzheimer-kór valójában a központi idegrendszer betegsége, ami jelentős idegsejtpusztulással és más patológiai elváltozásokkal is jár. A betegség tünetei az egészen enyhébbektől (mint az alkalmi feledékenység) a sokkal súlyosabbakig (mint a teljes zavartság, a beszédbeli, térbeli vagy mozgáskoordinációs zavarok) terjedhetnek. Súlyosabb esetekben az alzheimeres beteg akár az önellátásra, beszédre vagy gondolkodásra is képtelenné válhat.

Fontos megjegyezni, hogy mivel az Alzheimer-kór a népesség jelentős százalékát érinti, a kutatók folyamatos munkával próbálják megtalálni a megoldást a betegség lassítására és megelőzésére.

Alois Alzheimer

alois alzheimer

Alois – teljes nevén Aloysius – Alzheimer (1864–1915) Bajorországban született német ideggyógyász volt az első, aki 1901-ben diagnosztizálta az akkor még csak „Dementia” névre keresztelt kórt, amit tíz évvel később már róla elkeresztelve Alzheimer-kórként ismert meg a világ. Kollégái először nehezen fogadták azt, hogy betegségként, kórként diagnosztizálja az idős korral járó természetes butulást, mivel szerintük a kettő ugyanaz. Első betege egy Auguste Deter nevű 51 éves hölgy volt, akinek férje kereste fel az orvost 1901 őszén azzal, hogy felesége rövid távú memóriája egyik napról a másikra nagy mértékben károsodott, furcsa dolgokat művelt. Alzheimer megfigyelései során később észlelte, hogy tájékozódóképességét és időérzékét is elvesztette, összefüggéstelenül beszélt. A nő halála után agyát megkapta laboratóriumi vizsgálatokra, ahol bebizonyosodott, hogy szervi elváltozások is kialakultak. Hivatalosan 1906-ban vették nyilvántartásba a kórt. Az 1911-ben megjelent pszichiátriai tankönyvek már Alzheimer-kórként írták le a betegséget.