6 C
Pécs
péntek, április 19, 2024
KezdőlapPécs AktuálMár össze kellett volna dőlniük a pécsi paneleknek

Már össze kellett volna dőlniük a pécsi paneleknek

Az 1960-as években elstartoló panelprogram során sok ezer panellakás épült Pécsett. Az akkori pletykák szerint azonban ezek a szépnek csak nagyon nagy fenntartásokkal nevezhető – de legalább olcsó és gyorsan felhúzható – épületek mindössze 50 évig bírják a gyűrődést. De akkor már össze kellett volna dőlniük, nem? A valóság azonban ezúttal rácáfolt a mendemondákra. 

Pécs igazi panelparadicsom, hiszen ha csak Kertvárost nézzük, az ott élő több mint 50 ezer emberre jut közel 16 ezer (15 866, ha pontosak akarunk lenni) panellakás, amelyeket mindössze egy évtized alatt húztak fel 1960 és 1970 között. Uránvárosban pedig szintén jelentős ennek az építészeti remeknek az előfordulása, ott azonban 1956 és 1974 között „mindössze” 9651 panellakás épült. És akkor még nem beszéltünk a város más pontjain elszórt szocialista épületcsodákról. Van, aki szereti ezeket a vasbeton elemekből összedobott tömbházakat, van, aki nem, a pécsiek szemében pedig örökké megosztó téma marad „szépségük” és hatékonyságuk.

Bírják még a strapát
Bírják még a strapát

De mit is kell tudni a panelokról, ha már Pécs lakosságának jelentős hányada tengeti életét ezekben a lakásokban? Az 1960-as években megindult panelépítészeti hullám kiváltó oka egyértelműen nem magas esztétikai, művészi célok megvalósítása volt, hanem egy olcsó és gyors építészeti forma meghonosítása, természetesen szovjet mintára. A gyorsaság azért volt szempont, mert az 1970-es években erősen megugrott az ország lakossága.

Ezekben a házakban a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméteresek, de a pécsieknek ezt csak nem kell elmondani. Azt viszont érdemes tudni, hogy az ország több városában is felhúztak panelgyárakat, köztük Pécsett is. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat 1963-ban felavatott pécsi üzeme csak úgy ontotta magából a jóféle panellakásokat, évente 1000-1300 darabot.

A Rókus utca paneljai
A Rókus utca paneljai

Érdekesség, hogy a panelépületek prototípusának és típusterveinek készítője Tillai Ernő pécsi építész volt, aki munkájáért Ybl-díjat kapott.

Játszóteret építenek a panel elé kertvárosban

A panelek az ezredfordulóra azonban egyre lerúgottabb állapotba kerültek, műszakilag egyre kifogásolhatóbbá váltak, burkolati elemeik lepusztultak – persze tisztelet a kivételnek. Ugyan 2001-től fogva folyamatosan napirenden vannak olyan tervek és támogatási programok, amelyek a panelházak felújítását szorgalmazzák és segítik, mégis ekkor kezdtek el terjedni azok a hírek, miszerint a paneleket az olcsóságuk és gyors hasznosíthatóságuk miatt nem az örökkévalóságnak tervezték, hanem úgy, hogy csupán 50 évet bírjanak ki. Ha pedig Pécsett a ’60-as években épültek az első panelek, akkor – akárhogy is nézzük – már rég össze kellett volna dőlniük. Most akkor mi van?

Rakják össze a kertvárosi paneleket
Rakják össze a kertvárosi paneleket

Maros József pécsi statikus, a Marosterv Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy ez az 50 évre szóló határidő valóban létezik, csak épp nem azt kell alatta érteni, hogy az épület tartóelemei mondják fel ennyi idő után a szolgálatot. A paneleket ugyanis a tervezési idejüktől számított 50 évnyi időjárási hatásra „készítették fel”. Tehát 50 év alatt bekövetkezett hőmérséklet-ingadozás, 50 év alatt lehullott eső, 50 év fújó szele kikészíthette volna az épületeket. A tartószerkezetek viszont a meteorológia viszontagságait azóta is bírják – mondta – és ez így lesz még legalább 100 évig. A vizsgálatokkor ugyanis mindig kiderül, hogy jelentős, a lakók biztonságát veszélyeztető károsodások nincsenek az épületekben, ilyesmi csak akkor fordulhat elő, ha az építés során vétettek hibát.

Maros azt azonban hozzátette, hogy a panelekre vonatkozó ütemezett felújítási tervek nem léteznek, épp ezért ilyen épületeket csak akkor tudnak megvizsgálni, ha azt a tulajdonosok külön kérik.

Egy újságcikk az épülő panelekről
Egy újságcikk az épülő panelekről

 

A panelek azonban nem sérthetetlenek. Míg a faluk három fő rétegéből a legbelső úgynevezett teherhordó réteg és a köztes hőszigetelő réteg (ami általában hungarocell) állja a sarat, addig a külső vasbeton burkolókérget számos esetben évente- vagy minden második évben érdemes átnézetni, vagy akár a már lehullott darabokat kijavíttatni.

 

Forrás: pécsi stúdió, Pécs Lexikon

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő