Miért járt Pécsen a főmufti?

Szembe kell szállni a sztereotípiákkal

Pécsen tartott előadást Husein Kavazovic, Bosznia-Hercegovina főmuftija. A vallási méltóság azután látogatott el a városba, miután Orbán Viktorral tárgyalt – többek között – a magyarországi bosnyák muszlimok helyzetéről. A főmufti az Iszlám vallás a Balkánon című előadásában a boszniai muszlimok európai perspektívájáról beszélt, de kitért az Európát jelenleg terhelő problémák megoldási lehetőségeire is.

hirdetés

Kavazovic a sajátos bosnyák muszlim vallás eredetének taglalása során kifejtette, hogy hasonlóan a többi szláv államhoz, Bosznia is a római katolikus egyházhoz csatlakozott a középkorban, majd 1463-ban, amikor a törökök elfoglalták az országot, előbb a gazdagabb, majd a szegényebb sorsúak is áttértek az iszlám hitre. A váltás azért ment könnyen – folytatta –, mert a török uralom kulturális és gazdasági fellendülést is hozott számukra. A 3,8 milliós Bosznia-Hercegovinában jelenleg a lakosság közel 50 százaléka iszlám vallású, ami azt jelenti, hogy ebben az országban van Európa legnagyobb iszlám közössége.

Kavazovic a nyitottabb, európaibb iszlámról beszélt
Kavazovic a nyitottabb, európaibb iszlámról beszélt

A főmufti hangsúlyozta, hogy a boszniai iszlám vallás eltér attól az iszlámtól, amit az emberek általánosan iszlámként ismernek. A közel-keleti, arab, török, iráni muzulmánoktól eltérően a boszniaiak iszlámjában Kelet és Nyugat egymást erősítve egyesül. A vallás az iszlám tradíciókban gyökerezik, de nagyban merít az európai politikai eredményekből és szemléletekből, a nyugati tudományokból, és persze Bosznia-Hercegovina kulturális örökségéből is. Náluk nincs többnejűség, a nőket tiszteletben tartják, ugyanakkor a dzsámi-építészetet átvették. A boszniai iszlám a jót hangsúlyozza a hívőknek (például a „kedves apa” képét), a jó boszniai muzulmán ennek tükrében őszinte, készséges, tisztelettudó, és mindig jó kapcsolatok kialakítására törekedik.

"Kelet és nyugat felé is nyitottak vagyunk"
“Kelet és nyugat felé is nyitottak vagyunk”

Összetett identitásukat a boszniai muzulmánok kénytelenek voltak az idők során többször megvédeni (például a srebrenicai mészárlás és a jugoszláv népirtások idején). Vallásuk azonban – folytatta – a mai napig előítéletekkel néz szembe, hiszen az európaiak és a nyugati országok a közel-keleti iszlámmal azonosítják őket, míg az arab, török, iráni muzulmánok számára a boszniai ág „túl európai”. Kavazovic szerint ők „iszlám igazságokon alapuló európai értékközösségnek” tartják magukat.

Ez az európaiság nyitottságukban nyilvánul meg: nem tesznek ugyanis különbséget a hívők rassza, etnikuma és egyéb hovatartozása terén. A lényeg, hogy vallásukban közösek – hangsúlyozta. Iszlámukban az erőszaknak nincs helye, hiszen azt a Korán is tiltja, a rossztól tehát mindenképp tartózkodnak. Ezt a szemléletet fontos terjeszteni, ugyanis Kavazovic elmondta: ők szemben állnak az iszlámmal egybekötött, azzal azonosított radikalizmussal, extremista erőszakkal és terrorizmussal. Épp ezért szükség van hatékonyabb, hasznos diskurzusokra, ha el akarjuk érni, hogy végre nagyobb egyetértés jöjjön létre keresztények és muszlimok között.

Szembe kell szállni a sztereotípiákkal
Szembe kell szállni a sztereotípiákkal

Előadása után alkalmunk nyílt beszélgetni a főmuftival. Kérdésünkre elmondta, hogy Pécset most látta először, ami pedig a legjobban megragadta a figyelmét az a Pécsen fennmaradt és megőrzött török-kori emlékek hasznosítása. Elmondta: nagy örömmel tölti el, hogy a főtéri dzsámit katolikusok használják, hiszen például Szerbiában és Horvátországban is lerombolták a hasonlóképp fennmaradt templomokat. Tiszteletre méltónak tartja továbbá azt, hogy a dzsámikkal Pécs így nagy tudatosságot mutatva megőrizte történelmének egy szegletét.

Van valamiféle párhuzam abban– folytatta, ahogy a boszniai iszlám nyitott a nyugati értékek és a tradicionális iszlám hagyományok felé is, és ahogy a pécsiek a muzulmán építészet remekét katolikus vallásúaknak tartják fent. Felidézte, hogy amikor a háborúk során lerombolták az ő dzsámijaikat, akkor a katolikusok beengedték őket templomaikba, amiket csak nekik különítettek el. Pécsen ugyan ténylegesen nincsenek jelen muzulmánok – tette hozzá –, de az egy nagyszerű eredmény, hogy egy muzulmán templomban katolikusok imádkozhatnak.

Kavazovic kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon csak egy nagyon kicsi bosnyák közösség van, akik a vallásukat gyakorolják, mégpedig Siklóson. Ők még a boszniai agresszió idején kerültek menekültként ide. A főmufti Orbán Viktortól azt kérte közös díszebédjük alatt, hogy az ország ezt a hitközséget ismerje el egyházként is.

A migránsproblémára rátérve a főmufti kifejtette, hogy nagy türelem és erőfeszítés kell ahhoz, hogy a migránsokat megfelelően integrálhassuk Európába. A migránsoknak tisztában kell lenniük azzal – folytatta –, hogy ha Európa hasznos részévé akarnak válni, az azzal jár, hogy fel kell áldozniuk identitásuk egy részét. De ezt a folyamatot a befogadó országoknak meg kell könnyíteniük.