Miért kell a harmadik oltás? A pécsi egyetem szakemberei elmondják

Nagyon sok a kérdés a koronavírus körül, melyek tulajdonképpen a járvány berobbanása, illetve a vakcinák megjelenése óta egyre csak gyűlnek. Most, a harmadik oltás kapcsán újabbakat is feltehetünk: miért fontos egyáltalán a (harmadik) vakcina, mennyire hatékony, mire és mivel oltassunk, érdemes-e ellenanyagszintet-mérni előtte vagy utána, elérhető-e a nyájimmunitás? A Pécsi Tudományegyetem szakemberei, orvosai, kutatói válaszolnak.

Prof. dr. Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, prof. dr. Betlehem József, a PTE Operatív Stáb vezetője, dr. Péterfi Zoltán, a PTE KK Infektológiai Osztály vezetője és dr. Tibold Antal, a Klinikai Központ vezető főorvosa beszéltek a negyedik hullám kihívásairól az UnivTV új videójában. Mutatjuk a legfontosabb gondolatokat.

Miért fontos a (harmadik) oltás?

Jakab Ferenc virológus szerint a szakemberek folyamatos versenyfutásban vannak a vírussal, és sajnos „mi loholunk utána”. Mint mondta, egyelőre nem lehet megjósolni, mi lesz a koronavírussal, az szinte biztos, hogy velünk marad, várható, hogy a felső légúti betegségek palettájába be fog épülni ez a kórokozó is. Hogy mennyire fog legyengülni, újabb variánsokat produkálni, szintén nem lehet tudni, de ezért fontos a védőoltás szerinte. Az oltással ugyanis három dolgot érhetünk el: saját magunkat, a környezetünket védjük, illetve csökkentjük a vírus megsokszorozódását, a variánsok, mutánsok kialakulásának esélyét.

Rendkívül fontos a magas oltottság elérése, ezzel visszaszorítani a Covid fertőzőképességét és terjedését – közölte Jakab Ferenc.

Betlehem József, a PTE Operatív Stábjának vezetője kifejtette, az esetszámok napról napra nőnek, és egyelőre még nem értük el a tetőpontot. Nagyon fontos beavatkozási lehetőség szerinte a védőoltás, és bizony a harmadik dózisra is szükség van, mivel ez az, ami az immunrendszert fél év után is képes stimulálni. Ha valaki utána megbetegszik, az mégsem jár olyan súlyos következményekkel, mintha oltatlanul történne mindez – foglalta össze a szakember.

Kérdés egyelőre, mi lesz a sorsa a koronavírusnak

Az oltások hatékonyságáról

Péterfi Zoltán, a pécsi klinikai központ infektológiai osztályának vezetője egy nagy volumenű amerikai kutatás részleteit ismertette, kiderült ebből, hogy a védőoltások jelentősen vesztenek hatékonyságukból hat hónap után, 40 százalékra csökken a delta variáns elleni hatékonyságuk. Hat hónap után a fogékonyság majdnem egyenlő a nem oltottakéval – tette hozzá.

Megfertőződhetnek az oltottak is?

Az oltottak is megfertőződhetnek, tovább fertőzhetnek, nagy különbség a kimenetelben van, illetve annak esélyeiben: az oltatlanok körében a súlyos, közép súlyos, halálos kimenetelnek az esélye sokkal nagyobb, mint azoknál, akik felvették az első, második, és főleg a harmadik oltást Tibold Antal, a klinikai központ vezető főorvosa szerint.

85-89 százalék a nem oltottak, nem védettek aránya a kórházban ápoltak között – világított rá Péterfi Zoltán.

Mire és mivel oltsunk?

Péterfi Zoltán elmondta, jelenleg azt javasolják a szakemberek, hogy mRNS vakcinára – mivel ezek a leghatékonyabb oltóanyagok – gyakorlatilag bármelyik készítménnyel lehet oltani, vektorvakcinánál, illetve elölt vírust tartalmazó szernél pedig célszerűnek tartják az mRNS-oltást.

Nem teljesen mindegy, melyik vakcinára milyen jöhet (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

(Jakab Ferenc a napokban szintén beszélt arról, milyen vakcinával történjen az újabb dózis beadása, cikkünk itt olvasható.)

Ellenanyagszint-mérésre van szükség?

Jakab Ferenc szerint ez fontos lenne, azt javasolja a harmadik adagot kérőknek, hogy az oltás után méressenek ellenanyagszintet, előtte nem érdemes, mert ha túl alacsony a szint, akkor úgyis oltat az illető, túl magas szint pedig nem létezik. Az, hogy nincs ellenanyagunk, önmagában nem jelent problémát – folytatta a professzor –, hiszen az immunrendszer több fronton védekezik: lehet antitestes ellenanyagszint, vagy sejtes immunválasz, ha az előbbi alacsony, az érintett sejtes reakciója még jól működhet a vírussal szemben.

Elérhető a nyájimmunitás?

Lehet célkitűzés, de elérhetetlen Péterfi Zoltán szerint a nyájimmunitás jelenleg Magyarországon, a delta variáns esetében ugyanis 90 százalékos átoltottságra lenne szükség, ebbe beleszámítva a hat hónap után ismételten oltottakat is.

Lesznek ismétlő oltások?

Tibold Antal kifejtette, vannak olyan hipotézisek, melyek szerint előbb-utóbb influenzaszerűen belesimul az oltási rendbe a koronavírus. Ahogy az influenzát évente oltjuk, úgy lehetséges, hogy koronavírus elleni oltást is fél évente adni kell majd.


Betlehem József zárásként azt kérte mindenkitől, hogy fegyelmezetten tartsa be a szabályokat, vegye fel az oltást az, aki még nem tette meg. Jakab Ferenc ehhez azt tette hozzá, hogy véleménye szerint az oltásnak és a járványügyi intézkedéseknek kéz a kézben kell haladnia, hogy együtt tudjuk leküzdeni a járványt.

Hirdetés