Hatalmas bukta a feketemeló

Nincs bejelentés, nincs nyugdíj

Utánajártunk annak, hogy mivel jár az, ha valakit munkáltatója feketén dolgoztat. Az eredmény elkeserítő. De mit lehet tenni, hogy elkerüljük az ilyesmit?

hirdetés

A bejelentés és szerződés nélküli (fekete és szürke) foglalkoztatásnak rendkívül súlyos következményei vannak a munkavállaló szempontjából. Barlai Krisztina, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának sajtóreferense lapunknak elmondta, hogy a NAV-hoz éves szinten több ezer olyan közérdekű bejelentés érkezik, amelyeknek jelentős része a be nem jelentett, illetve egyéb munkaügyi szabálytalanságokkal kapcsolatos.

Mit tehetünk?
Mit tehetünk?

Barlai elmondta, hogy a munkaszerződésből származó jogok (mint például a munkaidő, a pihenőidő mértéke, a legalacsonyabb munkabér, a munkaviszony megszüntetésének szabályai) kikényszerítése mellett a nyugdíjjal kapcsolatos elintézni valók utólagos adminisztrálása, vagy épp az egyéb ellátások (például a táppénz, a jövedelemigazolások) igénylése rendkívüli nehézséget okozhat azoknak, akiket nem jelentett be munkáltatójuk.

Kérdésünkre Barlai elmondta, hogy Baranyában 2014-ben 26, míg idén eddig 11 bejelentés érkezett magánemberektől arról, hogy feketén foglalkoztatják őket.

Nincs bejelentés, nincs nyugdíj
Nincs bejelentés, nincs nyugdíj

De mit lehet tenni ilyen esetekben, és hogyan lehet megelőzni a problémát? Az adóhatóság szerint a hasonló kellemetlen problémák megelőzése érdekében a munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján, ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, vagy épp a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatókat – azokat, akiknél kockázatos lehet a munkavállalás.

Fontos továbbá – folytatta Barlai –, hogy a munkaviszony esetében ragaszkodni kell a munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé, és amelyben szerepelnie kell a alapbérnek és a munkaköri leírásnak. Azoknak, akik alkalmi- vagy idénymunkát vállalnak, nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugdíj, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár. Az ilyen alkalmi foglalkoztatású munkavállalóknak viszont saját maguknak kell a NAV-nál befizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ne adjuk fel, képezzük magunkat!
Nem akarjuk megtudni, hogy nem vagyunk bejelentve

Barlai ezután kitért arra is, hogy a munkáltatóknak kötelességük igazolást adniuk a munkavállalóknak arról, hogy bejelentésük szabályos volt. Ha pedig ezt a dokumentumot a dolgozó kéri, a munkáltatónak bármikor ki kell adnia. Abban az esetben, ha valakinek kétségei vannak afelől, hogy be van-e jelentve, az adóigazgatóság ügyfélszolgálatán vagy az Ügyfélkapun keresztül meggyőződhet arról, hogy bejelentették-e.

Ha a dolgozónak úgy tűnik, hogy nem szabályosan foglalkoztatják, érdemes először megnéznie, hogy nem adminisztrációs hibáról van-e szó. Akkor viszont ha kiderül, hogy feketén foglalkoztatják, a munkaügyi felügyelőségéhez fordulhat, mondta Barlai.

Azt a munkáltatót pedig, aki feketén dolgoztat, akár 1 millió forintos bírsággal is sújthatja a NAV, és ez az összeg bizony többször is kiszabható, attól függően, hogy hány be nem jelentett dolgozóról van szó. Emellett az üzletet akár 60 napra is bezárhatják, ha a munkáltató huzamosabb ideig nem fizeti be a bírságot. Ha pedig nincs mit bezárni, a NAV akkor is büntet, magánszemély esetén 200 ezer, más adózó esetén 500 ezer forintos bírságot is kiszabhat boltbezárás helyett, amit annyiszor tesznek meg ilyen esetekben, ahányszor csak elmulasztják befizetni a bírságot.