Menedzserautók helyett fejlesztésre költenek

Vízgazdálkodásunk példás

Szinte épphogy csak lezárult a szennyvízkezeléshez szervesen kapcsolódó, legkorszerűbb technológiával megépült biogázerőmű építése, ismét megindulhatnak a fejlesztések a Pécs határában lévő szennyvíztelepen. Pécs ugyanis 6,3 milliárd forint uniós támogatást kapott, a fejlesztés előnyeit minden pécsi érzékelni fogja.

hirdetés

A Tettye Forrásház Zrt. által üzemeltetett szennyvíztisztító-telep jelenleg Pécs és még 12 környékbeli település átlag 9,6 millió köbméter szennyvizét fogadja és kezeli évente. Az 1995-ben átadott üzem tervdokumentációja még a 80-as években, az akkori környezetvédelmi előírások figyelembe vételével, az akkor rendelkezésre álló anyagokkal, technológiákkal készült. Az évtizedek során a telep megfelelő működését a szolgáltató kisebb fejlesztésekkel és gondos üzemeltetéssel biztosította, de egyes építményei, berendezései már nem felújíthatóak.

A biogázüzem után újra hatalmas fejlesztés indul

Vegyszer nélkül, UV-val fertőtlenítenek

Az elnyert 6,3 milliárd forintos támogatás révén gyakorlatilag teljesen korszerűsödik a szennyvíztelep. A legkomolyabb változások az átépítés során: a teljes mechanikai tisztítás megújul; új, hatékonyabb, korszerű homokfogókat építenek; a tisztítást végző medencék térfogata 20 ezer köbméterről 30 ezer köbméterre emelkedik; a tisztítás kiegészül egy speciális szűrési technológiával, illetve a szennyvízkezelést záró, vegyszer nélküli UV-fertőtlenítés is megújul.

Kétóránként egy versenyuszodányi

Erre szükség is van, hiszen talán kevesen tudják, hogy a telepre naponta átlagosan 25 ezer köbméter szennyvíz érkezik (kétóránként egy versenyuszodai medencének megfelelő mennyiségű használt víz), és ugyanennyi tisztított vizet engednek vissza nap mint nap a természetbe. A fejlesztés egyébként óriási szakmai kihívás, mivel a régió egyik legnagyobb szennyvíztisztító-telepét folyamatos üzemelés közben fogják átépíteni, korszerűsíteni; a fejlesztés közben is az előírásokat, határértékeket betartva kell ellátnia a feladatát.

Ahonnan indultak

– Sajnos még mindig érezzük, hogy a pécsi vízszolgáltató korábbi tulajdonosa, a francia SUEZ milyen helyzetet hagyott hátra – vázolta az előzményeket a beruházás kapcsán Csizi Péter, Pécs országgyűlési képviselője. A honatya leszögezte, amellett, hogy a francia cég több tucat autóra, hatalmas menedzsmentköltségekre költött pénzt, és ezzel párhuzamosan 15-20 százalékos vízdíjemelést igényelt, nagyon keveset fordított rekonstrukcióra, így a hálózat és a rendszer állapota indokolatlanul leromlott. A vízműfoglalás után a városvezetés fő célja a hatékonyság volt, megszüntették a felesleges kiadásokat, és folyamatosan próbálták helyrehozni a korábbi lemaradást a rekonstrukciók terén. Nem véletlenül: egy jól karbantartott, folyamatosan megújított rendszer sokkal olcsóbban üzemeltethető, hiszen jóval kisebb a hibalehetőség – ezt mutatja, hogy a vízszolgáltató önkormányzati kézbe kerülése után a vízdíjak csökkentek Pécsett.

Teljesen megújul a telep

Miért is fontos?

Amint az ismert, az elmúlt időszakban felépült a biogázüzem, amely révén a Tettye Forrásház rengeteg villamosenergiát tud kiváltani, megtakarítani. Régi-Kertvárosban megújultak a víz- és szennyvízvezetékek, ezzel sok évtizedes problémát sikerült megoldani, és csak ebben az évben nem kevesebb, mint egymilliárd forintot fordítanak rekonstrukciókra a pécsi vízszolgáltatás terén. Ebben a folyamatba illeszkedik a szennyvíztelep megújítása is, a 80-as, 90-es években készült létesítmény ugyanis már nem felel meg a modern kor követelményeinek, viszont a mostani beruházás révén teljes rekonstrukción esik át. Ezek a beruházások azért is szükségesek, hangsúlyozta Csizi Péter képviselő, mert így lehet alacsonyan tartani a költségeket, megbízhatóan üzemeltetni a rendszert.

Zsolnay-csövek és úton folyó szennylé
Pécsett a nap mint nap keletkező szennyvizet még 100 éve is a felszínen (az út közepén végigfutó árkokban, folyókákban) vezették el a déli vízfolyások irányába. A pécsi macskaköves utcák jellegzetessége lett a csörgedező, bűzös mosó-, mosogatólé és fürdővíz, ami utcáról utcára gyűlt össze. A csatornázás az 1900-as évek elején egyre sürgetőbbé vált (a járványügyi hatóság kötelezte a várost a csatornahálózat kiépítésére), ezért 1907-ben az Országos Vízépítési Igazgatóság Egészségügyi Mérnöki Osztálya elkészítette Pécs csatornahálózatának korszerű terveit. Az 1926-ban meginduló munkálatok során előbb a legsűrűbben lakott belvárosi utcákat, majd a Szigeti, Budai és Siklósi külvárosok egyes utcáit csatornázták. Érdekesség, hogy az 1940-es évektől a 60-as évekig lefektetett pécsi szennyvízhálózat-részek majdnem teljes egészében a Zsolnay Porcelánmanufaktúra által gyártott porceláncsövekből készültek.