Bár a magyar gazdaság újra növekedésnek indult, a baranyai továbbra is padlón van – a kamara szerint. Javult ugyan a befektetői hangulat, de az adat csalóka, ráadásul az egy főre jutó ipari termelésben és exportban még mindig az ország legutolsó helyén áll a megye. A képzés nem igazodik az igényekhez, ráadásul összehangolt gazdaságfejlesztés sincs.
Az idei első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, 2012 utolsó 3 hónapjához képest, de ettől persze nem javult sokat az ország helyzete. A munkanélküliségi ráta ugyanis továbbra is magas, lakást nem nagyon vesznek, fejlesztések pedig csak elvétve valósulnak meg. De a 2008-as adatokhoz képest mindenképpen jobb a helyzet.
A negyedéves fellendülés azonban az előző éves adathoz képest még mindig 0,3 százalékos csökkenés. A KSH szerint egyedül a mezőgazdaság és az építőipar húzza a gazdaságot. A kormány azonban még erősebb növekedést – 0,7 százalék körülit – vár a második félévre. Bár a Reuters ennél óvatosabb, de az általuk prognosztizált 0,1 százalékos emelkedés is a technikai recesszió végét jelentené.
Gazdasági szakértők szerint azonban a reálbér-növekedés a leszorított inflációnak köszönhető, nem a gazdaság erősödésének. Nincs tehát valódi fejlődés, bár a folyamat mindenképpen pozitívnak értékelhető.
Baranyában tart a válság
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is elvégezte szokásos negyedéves konjunktúra felmérését, amelyből kiderül, hogy a vállalkozások mit várnak a következő időszakban és hogyan értékelik jelenlegi helyzetüket. A kamara szerint továbbra is a válság jelei mutatkoznak Baranya megye gazdaságában: az egy főre jutó ipari termelésben és exportban is utolsó a magyar megyék között. A térség ugyanis még mindig a 2011-es év visszaesését igyekszik kiheverni, a felzárkózáshoz pedig még jó néhány évre lesz szükség.
A felmérést a regisztrált vállalkozások körében végezték el, a válaszadók összetétele pedig ágazatok szerint a következő volt: szolgáltatás 51%, kereskedelem 18%, építőipar 11%, ipar 20%. Az összetétel változás azonban már önmagában is jobb mutatókat sejtetett, ugyanis az előző években jobban teljesítő területekről (ipar, exportálók, illetve kis- és középvállalkozások) többen küldték vissza az adatlapot. Ezért az 5,75 százalékpontos növekedés tulajdonképpen a részarányok változásának tudható be.
Romlott a vállalkozók többségének jövedelmi helyzete, a többség azonban előrelépésre számít ezen a téren a következő fél évben. A válaszadók ugyanakkor jellemzően nem terveznek fejlesztést, ami hosszú távon a versenyképesség romlásához vezet.
A legrosszabb helyzetben a mikrovállalkozások vannak, hiszen alig van esélyük túlélni a válságot, de egyre nagyobb bajba kerülnek a kisvállalkozások is. Jelen állás szerint csak a nagyvállalkozások kilátásai minősíthetők kedvezőnek Baranya megyében. Új vállalatokat azonban nem alapítanak, hiszen ennek a társadalmi rétegnek elfogytak a tartalékai.
Hiányosságként említi a kamarai beszámoló, hogy a képzés még mindig nem igazodik a gazdaság igényeihez, ugyanakkor a vállalkozások adói is csak elvétve csökkennek, illetve továbbra is hiányzik az összehangolt gazdaságfejlesztés.
