Páva Zsolt: több nemzet is a szabadságunkat akarta

aradi koszorúzás7

Október 6-a nemcsak a gyászról szól, hanem a hősiesség, a hazaszeretet ünnepe is egyben – mondta Pécs polgármestere az aradi vértanúk emléknapján tartott beszédében hétfőn.

Páva Zsolt a 165 éve kivégzett honvédtisztek mellszobraival ékesített Aradi vértanúk útján rendezett megemlékezésen úgy fogalmazott: bár az aradi vértanúkkal kapcsolatos megemlékezéseket a gyász kíséri legtöbbször, október 6-ára ünnepnapként is kell tekintenünk. “Ugyanis van mit ünnepelnünk; azt a hősiességet, azt a bátorságot, azt a hazaszeretetet, amit ezek a tábornokok, katonák tanúsítottak végig a szabadságharc idején, s halálukkal tettek rá felemelő pecsétet” – mondta a polgármester.

aradi koszorúzás9

A polgármester azt hangoztatta, hogy a magyar szabadságharc egységesítette a környező nemzetek jó részét, vállvetve tudott küzdeni a függetlenségért szerb, horvát, lengyel, örmény, német katona.

Kitért arra, hogy az ismertebb hősök mellett olyan nagy formátumú katonákat adott a szabadságharc hazánknak, mint Lahner György, aki nélkül egy hónap alatt elbukott volna a küzdelem. Az ő nevéhez fűződik ugyanis, hogy a semmiből varázsolt ütőképes honvédséget a lőpor, a fegyverek, a muníció biztosításának megszervezésével.

aradi koszorúzás2

Páva Zsolt felidézte: bár 1849. október hatodika előtt is voltak végrehajtott kivégzések, azt követően gyorsult fel igazán a megtorlás. Emlékeztetett arra, hogy október huszadikán három olyan embert akasztottak fel, akik nem is magyar identitásúak voltak, de a magyar szabadságért harcoltak. Utalt arra, hogy a lengyel származású Mieczyslaw Woroniecki herceg az osztrákoktól állt át a magyarokhoz, Peter Giron a német halálfejes légiót vezette, Abancourt Károly pedig Dembinszky hadsegédjeként szolgálta a magyar szabadság ügyét.

aradi koszorúzás1

A polgármester azt mondta, a magyar szabadságharc nem csak egy kis európai nemzet függetlenedési vágyáról szólt, hiszen a résztvevő sokféle származású katona közös küzdelme az európai szabadságért is folyt. Elmondta, aki 1848-ban és rá egy évre a szabadságért, az elnyomás ellen szeretett volna harcolni, legyen bármilyen nemzetből is való, az Magyarországra jött, mert „hazánkban tudták ezt kifejezni” – mondta.

A megemlékezésen a Leőwey Gimnázium diákjai tartottak ünnepi műsort és az önkormányzat mellett pártok, civil szervezetek rótták le kegyeletüket a hősök emléke előtt.

Hirdetés