A Baranyavár utcai eset is rámutatott, hogy Pécsen korántsem olyan homogén és szilárd a talaj, mint más városokban. A belső területeken valóságos ementáli sajtra emlékeztet a felszín alatti réteg; sok pincét ráadásul nem is ismernek. Kiszámíthatatlan, hol szakad be a talaj legközelebb.
Bár a Baranyavár utcában a geológusok első felmérése szerint nem óriás lyuk, vagy pince okozta a lakóház megroskadását, másutt könnyen előfordulhat, hogy öreg pince miatt nyel el a föld utat, járdát, házat. Különösen a belvárost fenyegeti veszély, az utcák alatt ugyanis több tíz kilométernyi ismert vagy éppen ismeretlen pincerendszer húzódik.
– A pécsi belváros alatt húzódó, ismert pincerendszer olyan, akár egy labirintus vagy egy ementáli sajt. Szinte minden épület alatt vagy közelében fut egy-egy ma is meglévő, vagy az idők, építkezések, omlások utáni kárelhárítások során betömedékelt járat – magyarázza Szabó Zsolt, a pécsi városháza veszélyelhárítási referense egy térképre mutatva.
A belváros keleti része: ami zöld, azt ismerik, de ennél sokkal több lehet…
A rajzon zölddel jelölték a belváros alatt húzódó ismert vájatokat. Szinte minden húsz méterre jut egy folt vagy folyosó, amelyek keresztül-kasul behálózzák a városmagot.
Mint elmondta, a város a pincék egy részét betömedékeltette még a nyolcvanas években egy átfogó program során. A városi tulajdonú, járható szelvényű és hasznosítható pincéket a Pécs Holding adta ki időlegesen, például a Kereskedők Háza alatti pincerendszert gombatermesztési célra. Ezek a pincék a mai napig rendben vannak.
– Sok olyan pince van azonban, amelyek magántulajdonban állnak vagy éppen magánházak alatt húzódnak.
Gyakorlatilag a teljes történelmi belváros alatt előfordulnak ilyenek; van, amelyik több telek alatt is végighalad, több pedig összeköttetésben áll egymással, amiről még sok esetben a lakók sem tudnak – magyarázza Szabó Zsolt.
A belváros szíve alatt komplett labirintus van…
Megbecsülhetetlen ugyanakkor azok száma, amelyekről nincs információja sem a városnak, sem az egyes ingatlanok tulajdonosainak. A városnak van ugyan pincekatasztere, de ez nem jelenti azt, hogy csak az azon szereplő ingatlanok alatt van pince.
A középkortól, a török időktől kezdve megerősítés nélkül, földbe vájva százával épültek a városmagban a rövidebb-hosszabb pincék, melyek szükség esetén akár óvóhelyként is funkcionáltak. Mivel abban az időben nem készültek mindezekről feljegyzések, a későbbi telektulajdonosok pedig sok esetben ráépítettek a pincékre, vagy épp csak a telekhatárig tömedékelték el, ma is tucatjával lehetnek általunk nem ismert, föld alatti járatok.
– Ezek, ha úgy tetszik, időzített bombaként működhetnek, hiszen egy-egy nagyobb esőzés után berogyhatnak az alátámasztás nélküli pincék. Még komolyabb a probléma a város alatt húzódó időszakos vízfolyások, források miatt – mondja a szakértő.
Ha kiderül, hogy közterület alatt van pince, vagy valamilyen járat, akkor a város saját költségén vagy pályázati pénzből elvégzi a tömedékelést. Ha azonban magántelken történik omlás, a tulajdonosnak kell a zsebébe nyúlnia vagy a biztosítónak. Az is előfordult már az utóbbi években, hogy a költségeket megosztotta a város és a tulajdonos.
Szabó Zsolt elmondta: belvárosi építkezések során több alkalommal fordult elő, hogy találtak olyan pincét, amelyről korábban nem is tudtak. 2011-ben az Illyés Gyula utcában is leltek járatot. Arra lettek figyelmesek az ott élők, hogy az egyik panel mellett megsüllyedt a járda. Később kiderült, hogy egy több mint tíz méteres pince húzódik a felszín alatt, egészen beér az út alá. Mivel az a környék egy szőlőhegy volt, előfordulhat, hogy a jövőben is előkerülhetnek ilyenek. A Kossuth téri mélygarázs építésekor pedig a polgármesteri hivatal épületének déli szárnya alatt fedeztek fel egy pincét.
A PTE műszaki karán megtudtuk: a legutolsó évtizedekig a pincék építésénél nem használtak megerősítést, merevítést. Ezért egy-egy betörő víz, kisebb földmozgás miatt könnyen beszakadhatnak. Városunk alatt pedig főként ilyen öreg, eddig fel nem térképezett pincék lehetnek.
[frame]
Pétáv: pár emberük csak pincét jár
A távhőszolgáltató kezelésében összesen több mint 15 kilométernyi alagút van. A furatok nagy része Kertvárosban húzódik, míg több mint ezer méter a történelmi belvárosban. Vida János, a cég ügyvezetője azt mondja, két emberük folyamatosan ellenőrzi, javítja a járatokat. Főleg azokkal van gond, amelyek a belvárosban futnak. Most éppen a Széchenyi tér alatt dolgoznak, ahol meg kell erősíteni a falazatot. Nemsokára viszont a kertvárosi Németh László utcában folytatják. A felszín egyik helyen sem sérült, hiszen Vida szerint vigyáznak arra, hogy ne történhessen omlás.
[/frame]
