Pécsi buszmegálló nem vész el, csak átalakul

A 44-es járat bevezetésével új megállók is születtek

Bizonyára sokakat érdekel, hogy miként alakultak ki Pécs buszmegállói, hogyan választották ki a helyüket, és miért van az, hogy némely megállók között alig kell valamicskét sétálni, miközben vannak olyan megállók is, amelyek között jó nagy a „szünet”. Utánajártunk a kérdésnek.

hirdetés

A buszmegállók folyamatosan változnak

Pécs buszmegállóinak helyei a város fejlődésével, az úthálózat kiépülésével párhuzamosan alakultak ki. Ez a folyamat – ha nem is látványosan, de – a mai napig tart, hasonló városépítészeti szempontok figyelembevételével, hiszen a városrészek funkciói változásban vannak, új munkáltatók jelennek meg, akik az utazási igényeket alakítják és módosítják.

A 44-es járat bevezetésével új megállók is születtek
A 44-es járat bevezetésével új megállók is születtek

Erre jó példa, hogy az elmúlt években több új buszmegállót is építettek az ipari parkban dolgozók könnyebb közlekedése érdekében. Sőt, akár új járatokat is indíthatnak ugyanebből az okból kifolyólag. Erdős Réka, a Biokom sajtóreferense elmondta, hogy erre legutóbb az egyetemi-klinikai negyednél volt szükség, ahol mind az oktatási, mind pedig az egészségügyi intézményeket jelentősen többen látogatják, mint 5-10 éve, ezért ide új járat indult, amelyhez új megálló is dukált a Honvéd utcában. De hasonlóképpen épült meg a pécsbányai András utcai megálló és buszforduló is, amelynek célja a városrész jobb megközelíthetősége és az ott korábban tapasztalható nagyobb buszmegállók közti távolság csökkentése volt.

A legfontosabb új buszmegálló-pár a kertvárosi Tildy Zoltán utcában épült, amellyel az azzal szomszédos két utca, a Gadó és a Csontváry utca közötti több mint egy kilométeres megállóközi távolságot csökkentették, ezzel pedig – mint mondta – egy több évtizedes hiányosságot pótoltak. Említhető még a közelmúlt fejlesztései közül a 44-es járat, amely szintén több új megálló létesítésével járt a Belvárosban, ezzel is javítva a történelmi belváros megközelíthetőségét.

Mitől függ, hogy mekkora távolság van két megálló között?

Pécs belvárosának és lakótelepi övezeteinek buszmegállóit egymástól jellemzően 400-450 méteres távolságban helyezték el évtizedekkel ezelőtt, és helyezik el napjainkban is. A megállók konkrét helyének meghatározását több tényező is befolyásolja – mondta Erdős Réka. Ilyen például az, hogy milyen terepviszonyok vannak az adott útszakaszon, mennyi útcsatlakozás és kereszteződés van a tervezett megálló közelében, akad-e fontos, forgalmas közintézmény, munkahely, vagy épp iskola a közelben?

Mindig változtak a buszmegállók: a Nevko végállomás a '80-as évek elején
Mindig változtak a buszmegállók: végállomás a ’80-as évek elején a Nevelési Központnál

Ebből kifolyólag a külvárosi részeken például a fontosabb útelágazásoknál vagy intézményeknél alakítottak ki megállókat a belvárosiakhoz képest lényegesen nagyobb, gyakran egy kilométert is elérő távolságra egymástól. Gondoljunk itt a keleti városrész szélén, a város perifériáján járó bármelyik járatra, például a Mecsextrém parkot érintő vonalra, amelyen a megállók sűrűsége látványosan nő a belváros felé haladva. Annyira, hogy néhány helyen szinte túl gyakran sorakoznak a megállók.

Amikor a megállók között alig kell sétálni

Jó példa erre a 4-es járat és 4Y: a Megyeri út és a Kandó Kálmán utca közötti, valamint a Kandó Kálmán utca és a Rét utca közötti megállók között ugyanis olyan kicsi a távolság, hogy bő fél percen belül át tudunk sétálni egyikből a másikba, köztük mindössze 50-100 méter van.

Erre vajon mi a magyarázat? Erdős Réka kifejtette, hogy a Mártírok útja közelében lévő, múlt században épült megállók elhelyezését is az út keresztmetszeti adottságai, az arról leágazó utcák száma és helye határozta meg, valamint az, hogy nem lehet buszöblöt kialakítani ott. A lényeg tehát az, hogy a helyszíni adottságok nem teszik lehetővé, hogy egyenletesebb távolságban legyenek ezek a megállók. Viszont, ha bármelyik megszűnne az említett három közül – folytatta a sajtóreferens –, akkor már indokolatlanul nagy megállótávolság alakulna ki, ezért ezt a régi kiosztást ma sem célszerű megváltoztatni.

buszok1
Inkább sűrű megállással mennek, nehogy sokat kelljen sétálni az utasoknak

Érdekes kérdés továbbá az is, hogy miért nincsenek egymással szemben buszmegállók, azaz miért vannak egymáshoz képest eltolva az „oda” és a „vissza” megállók? Nos, azokon a helyeken – mondta Erdős Réka –, ahol nem volt lehetőség buszöböl kialakítására, a megállópárokat azért csúsztatták el, mert ha egymás mellett, egymással közvetlen „szembe-szomszédságban” lennének, az autók csak nehezen és veszélyesen tudnák kikerülni az egyszerre megálló buszokat.

Amennyiben öböl nélkül nem lehetne buszmegállót kialakítani, számos megállóhely nem jöhetett volna létre Pécsen, aminek pedig a következménye az lenne, hogy az utasoknak szép nagyokat kellene sétálniuk egyes megállókig, például a Mecsekoldal szűk, de forgalmas utcáiban – mondta a sajtóreferens.

  • Zoltán Gálicz

    Megnézném azt, hogyan sétál(!) át fél perc alatt a Kandó Kálmán utcától a Rét utcáig! A két megálló nem 50-100, hanem 500-600 méterre van egymástól, ami inkább 5-6 perc séta. Ha közeli megállókat keres, akkor a rózsadombi Málom-hegyi út és Csipke utca példát kellett volna említeni, ott tényleg 100 m méter körül van a távolság.