Ezért nagyon furcsák a pécsi városrészek

Ispitaalja, Szkókó, Bálics. Nevek, amik lehet, hogy sokat mondanak a pécsieknek, de mégsem annyit, amennyit igazán mondhatnának. Mert hát mit jelentenek ezek a szavak, és honnan erednek? Pesti János nyugalmazott nyelvész segítségével utánajártunk annak, hogy Pécs városrészei – a teljesség igénye nélkül – honnan kapták a nevüket. 

Aranyhegy

A szőlőhegyet 1799-ben már Aranyhegy (Goldberg) néven ismerték. Kiváló borai miatt hívták “aranyat érő hegynek”

Nagyárpád

Az országban (a korai középkorban) több Árpád nevű hely volt. Egyértelmű, hogy a helységnév második tagja Árpád-fejedelemre utal, aki Pécs mellett vert téli szállást. Egy darabig pedig csak Árpád volt a városrész neve. Noha a Nagyárpád és Kisárpád névre már 1695-ből van adatunk, a jelenleg használt Nagy- előtag viszont úgy került elé, hogy amikor 1904-ben felülvizsgálták és egységesítették a településneveket, akkor találtak még egy Árpád nevű falut Bihar megyében. A gordiuszi csomót ezért az országos helynévrendező bizottság úgy vágta ketté, hogy a települést Nagyárpádnak nevezték el.

Bálics

Pécs szőlős és gyümölcsöskertekben gazdag domboldala nevét állítólag egy Palics vagy Bálics nevű bosnyák helybeliről kapta, aki itt ültetett legelőször szőlőt.

Balokány

Megy a buli a Balokányban

Megy a buli a Balokányban

A Balokány név eredete sokáig rejtélyes volt, mára viszont tisztázottnak tűnik. A név eredetileg „mocsaras rétet” jelentett horvátul, és valószínűleg a helyi bosnyákok nevezték el így.

Bánom

A Pécsbányán belüli Bánom neve igazán beszédes, ugyanis azok, akik egykoron ideköltöztek, a rossz minőségű termőtalaj miatt megbánták, hogy itt telepedtek le. Egy másik értelmezés szerint a latin “banum” (eltiltás) szó arra utalt, hogy itt tiltott erdő volt, ahová a jobbágyok nem mehettek be faágakat gyűjteni.

Basamalom

Basamalom nevét a legendák szerint Terjéki Hasszán basa malmáról kapta, amit lassan egy évszázada elbontottak.

Bolgárkert

Az 1876-os áprilisi bolgár felkelés leverése után ezrével jöttek bolgár menekültek az országba, akik Pécs tövében is földet béreltek, és kertészkedni kezdtek – a bolgár kertészet hagyományait követve.

Borbálatelep

A bányászhagyományokat tartó kistelepülés Szent Borbáláról, a bányászok védőszentjéről kapta a nevét. A szent tiszteletére gyakran tartottak itt bányászfelvonulásokat, búcsúkat és miséket.

Budai városrész

A Budai városrész nevét a keleti várfal mellett 1786-ig fennállt Budai-kapuról kapta. Innen indult a Buda felé vezető országút.

Csoronika

Nem tudja mindenki, hogy a Donátus és Egyetemváros között fekvő városrészt Csoronikának hívják. A fura hangzású név eredete többesélyes. Vagy a szerb-horvát crno (fekete) vagy a crnica (fekete föld) szóval lehet kapcsolatban, esetleg crnika (örökzöld tölgy) kifejezés is játszhat. Ki tudja?

Deindol

-Das ist dein Tal, mondta a legenda szerint a terület felosztását végző német ember a fiának. A mondat jelentése: Ez a te völgyed. Ez úgy hangzik a nyelvjárásban, hogy „dájn tol”. Emellett léteznek olyan elméletek is, melyek szerint a német-szláv „dahijin dol” (martalócok völgye) kifejezésből ered a név.

Diós

A Budai külváros és Meszes közötti Diós nevét a Hárs-tető alatt található Diós-kútról kapta, amit viszont a pécsi püspökség Diós nevű számtartójáról neveztek el.

Gyárváros

Ez elég egyértelmű, ugyanis ezen a területen indult a helyi gyáripar valamikor a 19. század elején. Működött a közelben téglagyár, gőzmalom, szénmosó és szénosztályozó, brikettgyár, gázgyár, panelgyár és kokszmű is.

Gyükés

A szőlőhegy neve szintén többtényezős. Állítólag a „gyümés” albán szóból jött, amely ezüstöt jelent, ezzel utalva a feltételezhetően itt található ezüst érckövekre. De a Gyükés név eredhet a gyökér (és tájszólással gyükér) szóból is, ami arra utalhat, hogy egykor valamiféle erdőség lehetett itt.

Havihegy

Havihegy régi török neve Bajraktár volt, ami magyarul zászlótartót jelent. Később viszont kiderült, hogy egy Bajraktár Mihály nevű szőlősgazdáról kapta ezt a korai nevet. Ennél azonban a „Havihegy” elnevezés érdekesebb. Az 1600-as évek vége felé ugyanis nagy pestisjárvány tört ki a városban. A járvány lecsengése után a halottak emlékére emelték a kápolnát, amit mindenki ismer. A templomot Havas Boldogasszonynak ajánlották, innen a ma ismert név.

Hird

A helységnév egy egyszerű személynévből keletkezett, magyarosítás útján. A név a magyar „hír” főnév származéka és olyan embereket hívtak így (később pedig Hirdnek), akiknek a feladata a híradás valamilyen formája volt.

Ispitaalja

A név előtagja (Ispita) a közeli megyei kórházra utalt. A régi ispotály (kórház) szónak volt egy kevésbé ismert ispitaalj alakja is.

Kertváros

Kertváros, Berek utca
Kertváros, Berek utca

Ezt bizonyára sokan tudják. A 20. század első felében szabályozni kezdték a pécsi vizet, a mocsaras síkságot pedig lecsapolták, így jöhetett létre egy medence a város déli részén, ahol aztán nagy zöldterületekkel körbeölelt munkás-lakótelepek épültek.

Kovácstelep

Kovácsnak hívták az embert, aki eladta a tulajdonában álló területét. Ennyi.

Ledina

Az 1880-as évek végéig Ledinát egy sokkal keményebb néven ismerték. Ez volt ugyanis a Vesztőhely. A szerb-horvát „ledina” szó egyébként „gyepet” jelent, és a valaha itt lévő füves legelőkre utal.

Makár

A népi vélekedések szerint a városrész Makár Jánosról kapta nevét. Makár ezredes 1686-ban részt vett Pécs török elnyomás alóli felszabadításában, ezért pedig megérdemelte, hogy róla nevezzék el a területet. De van egy olyan teória is, miszerint Makárnak itt csak szőlője volt.

Málom

Málom helységnevünk a szláv eredetű „mlim”, azaz „malom” szóval hozható kapcsolatba, elég egyértelmű módon, hiszen a Malomvölgyben az 1860-as években még nyolc malom is működött.

Megyer

Megyer – el se hinnék – a honfoglaló megyer törzs települése, melynek egyébként Árpád volt a vezetője.

Meszes és Fehérhegy

Meszes neve a „meszes” melléknévből jött, hiszen a közeli téglagyárban mészégetéssel is foglalkoztak. Fehérhegy pedig a fehér, meszes talajról kaphatta nevét.

Patacs

Patacsot egy patak szeli ketté, a „patak” szó pedig ferdítéssel válhatott Pataccsá – legalábbis sokan így gondolják. De aztán az is lehet, hogy a Zala megyei Pat család nevéből jött valamilyen úton-módon.

Pécsbánya

Pécs egyik fontos szénlelőhelye itt volt. Ha minden ilyen egyszerű lenne.

Piricsizma

Piricsizma Pécs egyik belső városrésze Gyükés és Rigóder (erről később) között, ha valaki nem tudná. A mai Piricsizma a 19. század végén keletkezhetett, amikor a török „csesme” (kút, forrás) szó jelentését az itt élők elfelejtették, ezért pedig valami olyasmit formáltak belőle, aminek van is értelme. Így jött „csizma”. A „Piri” pedig Peri basa nevéből eredhet, tehát a jelentése Peri basa kútja lehetett.

Postavölgy

Nevét arról kapta, hogy egy pécsi postamester itt telepített először szőlőt.

Rácváros

1693-ban súrlódások támadtak a katolikusok és a nemrég megtért szakadár szerbek (schizmatikusok) között. Akkor (1693-ban) maga a püspök, is panaszkodott az óhitű szerbek esküszegése miatt. Ennek következménye volt, hogy a rác népesség egy részének el kellett hagynia a város területét. A Radonay Mátyás püspök által a városból kiutasított rácok Ürög felé vonultak, de a várostól nem messze már egy új községet alapítottak. Ez ma Rácváros.

Rigóder

Erről keveset lehet tudni, valószínűen családnévi eredetű helységnév.

Rózsadomb

Népi használatú, mesterséges név a Rózsadomb, nem hivatalos elnevezés.  A névadók szándéka szerint ez a városrész a fővárosi Rózsadombra hajazna.

Rókusdomb

A török uralom után a dombon található türbe (török sírhely) a jezsuitákhoz került, akik kápolnává alakították át és a pestis ellen oltalmazó Szent Rókusról nevezték el.

Somogy

Somogy neve a „som” gyümölcs nevéből ered. Somogy tehát „somban gazdag helyet” jelent. Egyébként a gyümölcs még most is megtalálható a helyen.

Szkókó

Szkókó Pécs egyik városrésze Bálics mellett, és Mattheus Skoko szláv származású pécsiről kapta a nevét, akinek itt volt birtoka.

Tettye

A Tettye utca a Tettye tér felé
A Tettye utca a Tettye tér felé

A Tettye a török „tekke” szóból keletkezhetett, ami magyarul „derviskolostort” jelent.

Ürög

Ürög a magyar ireg, üreg, ürög, azaz „barlang” szóból jött létre. A Mecsekben ugyanis Irüghegynek hívtak egy hegyet, amelynek barlangjaiban remeték éltek, valamikor a 13. század elején. Tehát Ürög a „barlangos hegy” szóból ered.

Üszög

Üszög az ősmagyar „parázs”, illetve az „izzik” szóból származik, nem pedig az „üszök” nevű betegségből. Jobb is ez így.

Uránváros

Uránváros létrejöttét az uránbányák megnyitásának köszönhetjük. Tegye fel a kezét, aki nem tudta.

Újhegy

Az Új-hegy név a 17. század végén keletkezhetett, és beszédesebb, mint hinnénk. 1680 táján ugyanis a közelben lévő szabolcsi szőlőhegy betelepítése után egy újabb területet vontak be a szőlőművelésbe. Ez volt Újhegy. Tehát Újhegy neve viszonyítási alapon keletkezett, újabb volt, mint a régi.

Vasas

Egy 1865-ből származó néphagyomány szerint itt találtak vas tartalmú köveket. Egy másik elmélet szerint Vasas lakói vassal adóztak. Egy harmadik nézet szerint vasbányászoktól kapta nevét, akik itt állítottál elő a nyersvasat. A lényeg, hogy a vashoz biztos köze van.

Zsebedomb

A helyi hagyomány szerint egy Zsebe nevű vitézről kapta nevét. A Zsebe egyébként ma is családnév Baranyában.

 

 

1 hozzászólás

Comments are closed.