Pécsi épületek sora dicséri a munkáját

Wéber Árpád építőmérnök, a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt. termelési igazgatója kapta idén Pécs Város Műszaki Díját, a Breuer Marcell-díjat. A Pécshez, Baranyához ezer szállal kötődő szakemberrel a díjátadás kapcsán beszélgettünk, s kiderült például, számtalan munkája közül melyik volt számára a legkedvesebb.

hirdetés

A Pécsi Tudományegyetem Rákóczi úti tömbje, a Pécsi Járásbíróság, a Zsolnay Kulturális Negyed Míves Negyede, a Hittudományi Főiskola, a Pécsi Középkori Egyetem, a Püspökvár, a Pius-templom, a Csontváry Múzeum, a szászvári vár – csak néhány azon épületek közül, amelyek felújítása Wéber Árpád nevéhez fűződik. A szakember a napokban, a Pollack Expo keretében vette át Pécs műszaki elismerését, a Breuer Marcell-díjat.

– Az elmúlt évtizedekben sok-sok épület felújításában, építésében vett részt. Van ezek között különösen kedves?
– Mindig az aktuális munka a legfontosabb, de a szászvári vár rekonstrukciója nagyon közel áll hozzám. Ez egy nagyon bonyolult, átfogó feladat volt, szoros együttműködésben a műemlékvédelemmel. Szinte minden napra adódott valami különlegesség, lelet, ami nagyban befolyásolta a munkát.

wéber árpád, hl05
Mindig az alkotás, a kivitelezés vonzotta

– Pécsen naponta ezrek sétálnak el a felújított épületek mellett. Gondolom, büszkén mutatja az ide látogató vendégeinek, hogy ebben is ott van a keze munkája.
– Pécsen valóban lépten-nyomon belefutunk ezekbe az épületekbe, s persze az ember rá-rámutat ezekre. Hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy ez nemcsak az én, hanem a munkatársaim érdeme is, ez közös munka. Ugyanezt gondolom a most megkapott Breuer Marcell-díjról is: nagyon büszke vagyok rá, köszönöm a városnak az elismerést, de úgy gondolom, ez természetesen nemcsak az én munkámat díjazza, hanem a kollégáimét is.

– Ezer szállal kötődik Baranyához. Soha nem akart máshová menni dolgozni?
– Budapesten végeztem az egyetemet, de mindenképpen vissza akartam jönni Pécsre. Itt érzem jól magam, az elmúlt évtizedekben a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.-nél végigjártam a ranglétrát, művezetőként kezdtem, ma már termelési igazgató vagyok. A nyolcvanas évektől nagy belvárosi rekonstrukciókat végeztünk az akkori Kossuth, a mai Király utcában, azután dolgoztunk a Pécsi Törvényszék épületén, de mi újítottuk fel például a meszesi sorházakat is. Mindenhol az vezérelt, hogy ezek az épületek jó minőségűek legyenek, sokáig álljanak, szolgálják a benne lakókat, az ott dolgozókat.

– Úgy tudom, családi indíttatásból választotta a műszaki pályát.
– Édesapám a bólyi állami gazdaságban és a szajki termelőszövetkezetben foglalkozott kivitelezési munkákkal, engem nagyon hamar megfogott ennek a szépsége. A bátyám Ybl-díjas tervező, de én félig viccesen azt szoktam mondani, hogy az íróasztal melletti munka nagyon nehéz. Mindig a gyakorlat, a kivitelezés vonzott, a terepmunka, ahol az emberekkel együtt lehet alkotni.

A foci örök szerelem
Wéber Árpád a baranyai Töttösön született 1957-ben. A pécsi Komarov Gimnázium matematika szakos osztályában érettségizett 1976-ban. 1982-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara szerkezetépítő szakán szerzett diplomát. 1982 óta a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.-nél, illetve annak jogelődjénél dolgozik. Mint mondja, hűséges típus minden szinten: több mint harminc éve él boldog házasságban feleségével, aki Vokányban tanárnő. Ő egyébként a főiskola elvégzése után ideiglenesen került az iskolába, de máig ott dolgozik. Egy lányuk van, közgazdász, jelenleg Hollandiában él. Wéber Árpád hűséges a focihoz is: több mint 35 éven át volt igazolt játékos Töttösön, 49 évesen fejezte be az aktív játékot, de az öregfiúk csapatában Pécsen máig focizik.