Pécsi Értéktár, pontosabban egy bizottság alakult, amely a helyi értékeket hivatott „katalogizálni”. Bekerülhet a Zsolnay-porcelán is hungarikumok közé – legalábbis most már hivatalosan is kezdeményezheti a város ezt, köszönhetően a testületnek. A bizottság szakértőkkel kiegészítve válogatja majd ki a leginkább megbecsülendő pécsi értékeket. Na, de mik is azok?
A napokban alakul bizottság a munkájába bevonja az elmúlt 5 évben megválasztott díszpolgárokat, valamint a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményeit, továbbá az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetőségű szakmai és civil szervezeteket is. A bizottság elnöke Őri László, fideszes városi képviselő, tagjai pedig Decsi István (Fidesz), Oszoli Dénes (KDNP), Végh Péter (ÖPE), valamint Meixner András (MSZP) képviselők lettek.
Tizenkét hungarikumot választottak ki a közelmúltban országos szinten, köztük a pécsi világörökségi helyszíneket is. Ezek egyébként automatikusan bekerültek, mivel az UNESCO szellemi kulturális örökség, valamint világörökségi listáján szereplő javak automatikusan annak számítanak. A patinás Zsolnay-gyár termékeit azonban még a nemzeti értékek listájára sem vették fel, noha hungarikumnak nevezték ki a Herendi Porcelánt és a Budafoki zománcárut is.
[poll id=”98″]
Most, hogy Pécsett is megalakult az Értéktár Bizottság, nagyobb esélye van annak, hogy a Zsolnay is bekerüljön a magyar hungarikumok közé.
– Természetesen az egyik fontos cél az, hogy a Zsolnayt is végül beemeljék a hungarikumok közé, ugyanakkor lényegesnek tartjuk azt is, hogy a helyi értékekre, amelyekre eddig kevesebb figyelem jutott, jobban odafigyeljünk, s azokat láthatóvá tegyük, ezzel pedig a helyi közösséget erősítsük – mondta Őri László, a bizottság elnöke.
Az országos „értékmegőrző rendszer” nem kicsit bonyolult és több lépcsős. Piramishoz hasonlóan épül fel. Helyi települési bizottságokat hozhatnak létre, amely dönt arról, hogy a helyben összegyűjtött értékek bekerülhetnek-e a települési értéktárakba. Az így megválasztottak közül az arra méltó, a településen túlmutató jelentőségű értékeket felterjesztik a megyei szintre, ahol megyei értéktárakat hozhatnak létre. Innen a Hungarikum Bizottságnál kezdeményezhetik a Magyar Értéktárba történő elhelyezést, s a nemzeti értékké nyilvánítást. A Magyar Értéktárból végül a Hungarikum Bizottság egy szakbizottsága tesz javaslatot a nemzeti értékekre, amelyeket aztán hungarikummá nyilváníthatnak.
[frame]
Mi az a hungarikum?
A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A vonatkozó törvény szerint: „Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság erdményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungárium Bizottság hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.”
[/frame]
A Vidékfejlesztési Minisztérium korábban közölte: a Lisszaboni Megállapodás listáján, valamint az Európai Unió eredetvédelmi listáin bejegyzett mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, szeszes italok és borok a Magyar Értéktárba kerülnek, külön vizsgálat nélkül. Ezért lehet hungarikum például: a táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje, a Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás, a Solymászat mint élő emberi örökség, a matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája, Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, Hollókő ófalu és környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta, Pécs ókeresztény temetője, Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj.
