Reagált az állatkert igazgatója, miért kellett lelőni a farkast

Szatyor Miklós nyilatkozik az eltűnt farkas ügyében

A Pécsi Állatkert igazgatója, Szatyor Miklós szerint alig másfél kilométerre volt a farkas a lakott területtől, és nem szabadott megkockáztatni egy olyan tragédiát, mint ami 20 évvel ezelőtt történt. 


1995-ben négy gyermeket és két felnőttet támadott meg a pécsi állatkertből kiszabadult farkas, s akkor halálos áldozata is volt a támadásnak. A történtek élénken élnek ma is a pécsiek emlékezetében, ezért is ijedtek meg sokan azt követően, hogy szombaton reggel újra elszabadult egy állat az állatkertből.

Szatyor Miklós igazgató ugyanakkor vasárnap leterítette a hétvégén elszökött állatot, s bár egy kiszámíthatatlanul viselkedő vadállatról volt szó, amit még a villanypásztor sem tudott megállítani, ám még így is sokan az igazgató fejét követelik, amiért nem fogta be a farkast.

Szatyor Miklós közleményében azt írta, hogy a farkast 50-60 méterre tudta megközelíteni, de már ilyen távolságból is fenyegető magatartást tanúsított, hangosan morgott, ezért nem mentek közelebb hozzá. Ezt követően az állat elindult ismét az erdő felé, de közben már sötétedett, ugyanakkor az altatólövedékkel rendelkező kollégái sem voltak a közelben.

Ezért döntenie kellett: vagy hagyja futni az állatot s kockáztat egy újabb tragédiát, vagy pedig leteríti a farkast fegyverrel. Ez utóbbit választotta, mert nem akart esélyt adni arra, hogy emberek kerüljenek veszélybe.

 

Szatyor Miklósnak, a Pécs Állatkert igazgatójának
közleménye a hétvégi farkasszökéssel kapcsolatban:

A hétvégi farkas megszökésével kapcsolatban az alábbi információkról szeretném tájékoztatni a sajtót.
Pénteken érkezett Pécsre három farkas egy olaszországi állatkertből. Napközben az állatkert kollégái folyamatosan szemmel tartották az új állatokat. Munkatársaink a nap 24 órájában szemmel tartották a farkasokat, rendellenességeket nem észleltek.

Az egyik farkas a villanypásztorokat részben elszaggatva átmászott a kifutó a 2,5 méter magas kerítésén és kijutott az állatkert területére.

A gondozók azonnal értesítették a kollégákat a történtekről, s próbálták terelni az állatot. Néhány perc múlva a farkas az állatkert kerítésén is átjutva mégis a parkerdő területére lépett.

Az állatkert munkatársaival azonnal megkezdtük a szükséges intézkedéseket és az állat keresését és értesítettük a rendőrséget, a területileg illetékes vadásztársaságot, a vadászati hatóságot, és a zöldhatóságot.

Azonnal megkezdték a hatósági vizsgálatot, amely megállapította, hogy emberi mulasztás nem történt, a kifutó pedig megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Az állat keresése több tucat ember bevonásával folyamatosan zajlott. A Biokom munkatársai figyelmeztették a kirándulókat az esetleges veszélyhelyzetre és a frekventált kiránduló pontokra az életveszélyre figyelmeztető plakátokat helyeztünk ki.

Az állatkert környékére csalétkeket helyeztünk ki, hogy az éjszaka folyamán esetlegesen visszatérni igyekvő állat jelenlétét észlelni lehessen.

Vasárnap délután érkezett a riasztás a rendőrségtől, mely szerint a farkas a Tubes környékén tartózkodik.
A rendőrség biztosította a helyszínt az állatkert dolgozóinak, az illetékes vadásztársaság hivatásos vadászának, a Duna-Dráva Nemzeti Park kollégájának kiérkezéséig.

Az állat legutolsó tartózkodási pontja felé tartottak. Az állatot én vettem észre kollégámmal a lakott területtől mintegy 1,5 km-re, a Középdeindoli út és az Erdész utca vonalában.

Megkértem a kollégámat, hogy telefonon értesítse a csapat többi tagját és tájékoztassa őket a farkas tartózkodási helyéről.

Ezt követően néhány lépéssel közeledni próbáltam a farkas irányába, aki tőlünk mintegy 50-60 méterre tartózkodott.
A közeledésre az állat fenyegető magatartást tanúsított, hangosan morgott, ezért nem közelítettünk tovább.
A döntő pillanat akkor következett, amikor az állat az erdő felé elindult.

Mivel az altató eszközökkel rendelkező kollégák nem voltak a közelben, s nem értük el őket, az állat pedig nem is engedte, hogy megközelítsék, azonnal döntenem, mérlegelnem kellett.

A döntés meghozatalakor figyelembe kellett venni a közeledő alkonyatot, a frekventált kiránduló területet és a lakott övezet közelségét.

Egész munkásságomat az állatok védelmére tettem fel, de ebben az esetben a között kellett döntenem, hogy megkockáztatom az állat szem elől tévesztését, ezzel bármekkora esélyt is hagyok neki emberek veszélyeztetésére vagy sem.

Tudtam, ha csak egy kis esélyt is hagyok neki arra, hogy emberek kerüljenek veszélybe döntésem miatt, nem cselekszem jól.

Ezért baleset-, és életvédelmi okokból került sor a lőfegyver használatra, nem kockáztatva azt, hogy az állat újból szem elől tévedjen és esetlegesen valaki testi épségében kárt tegyen.

Engem és a kollégákat is mélységesen megrendítettek az események, de adott pillanatban és közel egy nap után visszagondolva is úgy érzem, hogy az egyetlen jó döntést hoztam meg.

Egy állat védelme ugyanis csak addig tartható, amíg azzal emberek életét nem veszélyeztetjük. Én az emberi élet védelme mellett döntöttem.

Utóbbit választottam, mert a tilalom ellenére is családok túráztak a Mecsek erdeiben, s elevenen éltek még bennem az 1995-ös események, amikor egy szintén kiszökött farkas négy gyermeket és két felnőttet támadott meg, az eset miatt pedig életét veszítette egy idős hölgy is. Nem kockáztathattam, hogy hasonló eset ismét megtörténjen”.

Szatyor Miklós, az állatkert igazgatója

Hirdetés

25 HOZZÁSZÓLÁS

  1. A farkas ha éhes leszarja hogy ember kecske macska vagy mi kerül az útjába. Préda és kész. Egyébként csak egy girhes farkas volt van belőle elég . Gondolom ez a sok köcsög aki ide írogat,és védi a farkast mind vegetáriánus

  2. Értem én, hogy nagyon keményen tartod a véleményed és megingathatatlan vagy. A baj tényleg az, hogy nyilvánvalóan semmilyen logikus magyarázatot nem fogsz elfogadni.

    No de itt van valami Horkai Zoltán, akit Farkasemberként ismerünk. Tudom, hogy a véleményeden ez sem változtat, de van egy rövid cikk az ORIGO-n, amit érdemes elolvasni…

    Idézet a cikkből:
    “Horkai Zoltánt Farkasemberként ismerik, de néha őt is megtámadják a gondozott ragadozók.
    Hozzátette, 19 öltés van az arcában, olyan farkas harapdálta össze, amit régóta gondoz, ismer – a lelőtt farkas is lehetett volna olyan domináns egyed, ami bárkinek nekimegy, ha módja van rá.”
    „Menjenek a p…ába a magukat állatvédőnek tartó méregzöldek, csak egy laikus idióta gondolhatja, hogy az igazgatót ki kellene rúgni, vagy hogy az állatot el lehetett volna kábítani” – fortyant fel az állatkoordinátor.
    Kiszámíthatatlan volt
    Szerinte Szatyor Miklósnak nem is kötelessége ismernie minden gyűjteménybe vett állat viselkedését, és a jelek alapján joggal gondolhatta, hogy a farkas életveszélyt jelent. Ez ugyanis nem a Kárpátokból áttévedt, az emberektől alapvetően félő vad volt, hanem olyan ragadozó, aki megszokta a közelségünket, reakciói pedig kiszámíthatatlanok.
    Az ismerősnek is nekimennek
    „Miklós hozzám fordult először, hogy mit tegyen, én sem tudtam jobbat mondani neki” – mondta az Origónak Horkai Zoltán.

    Részemről talán ennyi
    http://www.origo.hu/itthon/20151103-farkas-kiloves-pecs-allatkert-szatyor-miklos-igazgato-ragadozo-allatvedo-horkai-zoltan.html

  3. Hát melyik? Amelyik nem eszi meg a nagymamát, és nem rág meg 4 gyereket, holott ugyanazon körülmények között nőtt fel, s ugyanabból a fajtából való? Értem én, hogy nem akarsz magadnak ellent mondani, de belátni ésszerűbb, mint hülyét csinálni magunkból.

  4. 1. Nem felejtettem ki semmit az idézetből. Lásd fentebb. 2. A farkas ösztönei között nem szerepel, hogy emberre támadjon. 3. Einstein idézetével Én is egyetértek.

  5. “1995. december 29-én este hét óra után néhány perccel egy üldözőcsoport kilőtte a műszaki főiskola környékén a több órán át kószáló, szökött farkast.

    Az agresszíven viselkedő, egyéves európai farkas december 28-án délelőtt tört ki ketrecéből a Mecseki Kultúrpark állatkertjében, majd elkóborolva négy gyermeket és két felnőttet támadott meg. Egy idős hölgy a helyszínen belehalt sérüléseibe.

    A mentők sérültet vittek el a tévétoronytól, a Dömörkaputól, az állatkert kapuja mellől, egy megmart személyt pedig a helyszínen elláttak. A gyerekeket a Gyermekkórházban ápolják, sérülésük súlyos, életveszélyes.” (DN)

  6. Nem hiszem el, hogy még mindig a szelídségen rugózol. Továbbá mindig kifelejted az idézetből, hogy “de az ösztönei működnek”.

    “A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.” Albert Einstein

  7. Többségében egyet értek Veled, egy dolgon nem tudok tovább lépni. Hogyha szelíd a farkas, akkor miért kell lelőni? De ha nem volt az, akkor miért mondta ezt Szatyor? De Én már csak ilyen érzelgős vagyok. Örülök, hogy “találkoztunk”. Megyek, készítem a vacsorát. Szia!

  8. Köszi!
    Én sem értek hozzá, inkább a kezem törném le, minthogy állatra lőjek. Altató lövedékkel viszont lőttem már, de azzal is csak gyakorlásképp, nem élőlényre.
    A kérdés különben nem az, hogy mi lett volna, hanem az, hogy nem volt náluk, vagyis kényszer szülte helyzetről volt szó. VISZONT: ha esetleg volt náluk az is, és mégis a vadászpuskát használták (mert megmozdult bennük a “vadászvér”), akkor valóban ocsmány eset.
    Habár..fene tudja. Tény, hogy egy éles lőszer hatékonyabb, mint az altatólövedékkel ellátott fegyver. Namost ilyenkor mi van? Lőjek az altatóval, kockáztatva, hogy meglép a farkas, vagy menjek biztosra (ismétlem: kizárólag, mert az én felelősségem a dolog)?
    Nem olyan egyszerű dolog ez. Sajnos hajlamos mindenki feketén és fehéren szemlélni a dolgokat, persze szépen nyugodtan, a számítógép mellől, holott – mint már tudjuk – még a szürkének is van egy halom árnyalata 🙂 . Mindenesetre már van olyan petíció, ami a kilövés miatti azonnali lemondást szorgalmazza. Meg sem fordul az emberek fejében, hogy talán azért kellene valakit felelősségre vonni, mert meg tudott szökni szerencsétlen jószág.

  9. Tetszik a válaszod, Veled lehet és jó kulturáltan vitatkozni. Én nem értek a vadászathoz, puskákhoz, de látom Te igen. Miért nem lett volna megoldás, ha Szatyornál is altatólövedékes puska van?

  10. Akkor még egyszer: állatkert igazgató vagy. A te felelősséged egy elszökött vad, ami “fenyeget” egy városnyi elcseszett, civilizált kétlábú szerencsétlenséget. Megtalálod a farkast (a morgást hagyjuk, mert ez baromság, a kutya is morog, ha fenyegetve érzi magát), nincs altatólövedékkel ellátott puska nálad (ami – ha láttál ilyet élesben – egyébként sem úgy működik, hogy kétszáz méterről kilövöd a pikket a kártyalapról), mit csinálsz? Ha észrevett, van legjobb esetben 10 másodperced és újra eltűnik az erdőben. Te is kilőtted volna. Én is. Mindkettőnknek vérzett volna a szívünk, de ha elengeded, van rá minimális esély, hogy elkap valakit. Akkor most arról szólna a vita, hogy ez a második ilyen eset, állatkertet bezárni, a dirit és a gondozókat a lámpavasra felakasztani.
    Bocs, de nincs igazad ebben a vitában. Én is sajnálom, sőt, ha választani lehetne, ki marad életben, a legtöbb ember ellenében én is a farkasra szavaztam volna. Viszont pont ő az, akit ebben az esetben sajnos nem lehet hibáztatni (a kilövésért, a felelősség a szökésért egyértelműen az ő felelőssége, csak ezt nem fogja vitatni senki). A másik tény: szelíd farkas nincs. Ez nem hálivúd, de még csak nem is a nesöneldzseografik…

  11. “Már akkor fenyegetve érzi magát, ha a közelébe kerülsz és támad(hat). Nem enni akar, egyszerűen megvédeni magát.”
    Ezt a vaddisznókra is szokták mondani, főleg amikor kicsinyeik vannak. Akkor lőjjük ki a vaddisznót, medvét stb? Nem tudtok meggyőzni, pedig tényleg átgondoltam minden oldalról. Főleg azért, mert Szatyor azt nyilatkozta, hogy a farkas szelíd. Legalább azt mondta volna, hogy a fogságban “megbolondult”, agresszív stb farkas. Akkor egy szót sem szólok. De a közzé tett információk alapján nem látom a lelövés létjogosultságát.

  12. Ha akkor és ott nem lövi ki szerencsétlen farkast az ürge, hanem az visszamegy az erdőbe, és fél órával később valamelyik barátod/rokonod torkát kapja el, akkor melyik Gandhi idézetet másoltad volna be?
    Tény: te nem voltál farkas közelében, én igen. Már akkor fenyegetve érzi magát, ha a közelébe kerülsz és támad(hat). Nem enni akar, egyszerűen megvédeni magát. Hülyeségeken vitatkozunk, az igazgató azt tette, amit tennie kellett. Pont.

  13. Véletlenül nem ide írtam elsőként.

    Az állatkert igazgatója szerint a farkas szelíd, egészséges volt. Ezért
    feltételezem, hogy amikor megéhezik, az erdőben nem embert fog keresni
    vacsorára. Ráadásul a farkas szürkületi ragadozó, amikor már igen kevés
    kiránduló található az erdőben. És az erdő bővelkedik elég eleségben.
    Nincs szüksége az emberi húsra. Magyarországon is éltek farkasok, amíg
    ki nem irtották őket. Az igazgató logikáját követve, akár az összes
    ragadozót ki lehetne irtani a Földön. “Egy nemzet nagysága és erkölcsi
    fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” Gandhi

  14. Az állatkert igazgatója szerint a farkas szelíd, egészséges volt. Ezért feltételezem, hogy amikor megéhezik, az erdőben nem embert fog keresni vacsorára. Ráadásul a farkas szürkületi ragadozó, amikor már igen kevés kiránduló található az erdőben. És az erdő bővelkedik elég eleségben. Nincs szüksége az emberi húsra. Magyarországon is éltek farkasok, amíg ki nem irtották őket. Az igazgató logikáját követve, akár az összes ragadozót ki lehetne irtani a Földön. “Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” Gandhi

  15. Jah meg azt is odaírtad, hogy “Szerintem barbár dolog volt kilőni, de így egyszerűbb, mint túljárni a farkas eszén és befogni.”
    Nézd meg mit csinál egy egészséges ember, ha éhezik! Szerinted egy egészséges, éhes farkas mit (t)enne?
    Azt is elmagyarázhatnád, hogy sötétedéskor hogy járnál túl a farkas eszén, mikor elindul kitudja merre.

  16. Nem véletlenül kezdtem Szatyor idézetével: “Az állatkert igazgatója megerősítette, hogy a farkas szelíd, eddig nem vadászott, de az ösztönei működnek.”

  17. Kimondtad a kulcszót: “egészséges farkas” .. Lehet hogy az elején nem utalt semmi egy esetleges lappangó betegségre.Egy egészséges farkas nem ugrik kerítést,nem szaggat villanypásztort,pláne mivel van annyi esze,hogy ott kapja az ételt. Én sem kockáztattam volna esetlegesen emberek életét a “hátha sikerül furfangosan elkapni” esélye miatt! Gondold el,ha emberéletet követelt volna,akkor nem csak az ilyen fórumokon,tudatlanul nagy szájjal hőzöngők(akik még életükben nem tettek keresztbe két gyufaszálat egyetlen bajbajutott,szenvedő állat megmentésésért),hanem mindenki az igazgató fejét követelné,beleértve a bíróságot is! Akkor az igazgató élete “el lenne intézve” jó tíz évre,ingyen elszállásolással egybekötve halált okozó gondatlanság vádjával! Előbb át kellene gondolni az összes lehetséges végkimenetelt és csak azután dobálózni sárral!

  18. Szatyor Miklós, a közleményét vegyük alapul. Ha folyamatosan, 24 órán keresztül szemmel tartották a farkasokat, továbbra sem tudta senki, hogy melyik tűnt el, melyikük hím vagy nőstény, illetve ezek kombinációja közül melyik?

    Ha egy farkas el tudja szaggatni a villanypásztort, akkor az az eszköz mennyire hatásos, rendeltetésszerűen van felszerelve, működtetve? Amennyiben nem történt emberi mulasztás és megfelelő a kifutó, akkor a következő farkas, ha ugyanígy viselkedik, egyaránt szétszaggathatja kedvére a villanypásztort és kimászhat az állatkertből?
    Nem történt emberi mulasztás? Kinek a felelőssége, hogy megszökött az állat? Senki nem hibás, senki nem vállalja a felelősséget, minden rendben van, mégis megtörtént az eset?

    Amikor találkoztak a farkassal, sötétedés előtt, Ön és kollégájánál miért nem volt altatólövedékes puska? Tegnapi nyilatkozata során azt állította, hogy nem volt az altatólövedékes puska hatótávolságán belül a farkas, később ebből lett, hogy Önnél nem is volt altatólövedékes puska, csak kollégáinál, akik Önnel együtt vették körbe a farkast. Ma pedig már csak ketten találkoztak a farkassal, és egyiküknél sem volt altatólövedék. Folyamatosan változik a helyzet leírása az idő múlásával és az emberek kérdéseivel…

    “Ezt követően néhány lépéssel közeledni próbáltam a farkas irányába, aki tőlünk mintegy 50-60 méterre tartózkodott.”
    Miért próbált közeledni a farkas felé, mi volt a célja ezzel? (Pórázra fogni?) A kollégáit éppen értesítve, miért nem várta meg a segítséget, hogy az altatólövedékkel felszerelt csapat megérkezzen és bekerítsék az állatot? Később “Mivel az altató eszközökkel rendelkező kollégák nem voltak a közelben, s nem értük el őket” Hogy lehet, hogy nem érték el őket? Ők nem az információt várva, a farkast keresve, folyamatos kapcsolatban álltak Önnel és egymással?

    “A közeledésre az állat fenyegető magatartást tanúsított, hangosan morgott, ezért nem közelítettünk tovább.”
    Tudta, ha a farkas hangosan morog, vicsorog, az nem azt jelenti, h ő most támadni fog és agresszív, hanem érzi, hogy ő a gyengébb, megadást jelez ezzel, és elfogadja a másik dominanciáját? Ha nem, miért nem?

    “A döntő pillanat akkor következett, amikor az állat az erdő felé elindult.”
    Nem lehet, hogy az Ön közeledésének hatására indult meg az erdő felé? Ismét felmerül a kérdés, miért nem maradt megfigyelésre alkalmas távolságban, amíg a segítség megérkezik?

    “A döntés meghozatalakor figyelembe kellett venni a közeledő alkonyatot”
    Tudomásom szerint a vadászatok döntő többsége éjszaka zajlik, ebben az esetben miért volt ennyire sürgős (ha az állatot nem közelítette volna meg, hanem megfigyeli) a cselekvés? Azt írja, hogy az erdő felé indult meg, nem a lakott terület felé.

    “Tudtam, ha csak egy kis esélyt is hagyok neki arra, hogy emberek kerüljenek veszélybe döntésem miatt, nem cselekszem jól.”
    Akkor legyen kedves felfogni: Nem cselekedett jól. Ön miatt kerültek veszélybe emberek, ugyanis az Ön állatkertjéből tudott megszökni az állat és az Ön intézkedése alatt nem sikerült a több szakemberrel folyó keresés és befogás gyilkolás mentes végrehajtása.

    “Egy állat védelme ugyanis csak addig tartható, amíg azzal emberek életét nem veszélyeztetjük. Én az emberi élet védelme mellett döntöttem.”
    Zavaros és félreérthető kijelentés, annyit tennék hozzá, hogy akkor tanuljon orvosnak és az emberi élet megvédésével foglalkozzon, az állatok életét pedig bízza azokra, akik ezzel óhajtanak foglalkozni. Ha valaki ráuszítja a kutyáját egy másik emberre, akkor az állat védelme nem tartható tovább, és a kutya a hibás, nem az ember?

    Az utolsó néhány bejegyzésben próbálja hősként beállítani Önmagát, hogy emberéleteket mentett meg, amikor egyértelmű, hogy súlyos hibát követett el. Vállalja a felelősséget a történtekért és az ezekből fakadó következményekért!

  19. “Az állatkert igazgatója megerősítette, hogy a farkas szelíd, eddig nem vadászott, de az ösztönei működnek.”
    Én úgy tudom, hogy az egészséges farkas alapvetően kerüli az embert.
    Szerintem barbár dolog volt kilőni, de így egyszerűbb, mint túljárni a farkas eszén és befogni.

Comments are closed.