A járványügyben járatos orvos szerint fel kell készülnie Pécsnek is arra, hogyan kezelje az egészségügy a hazánkba érkező bevándorlókat. Európából már eltűnt vírusok, betegségek is újra megjelenhetnek. Vészhelyzet viszont még nincs.
Mint azt nemrég megírtuk, a pécsi önkormányzat csütörtöki közgyűlésén felajánlotta segítségét a kormánynak a migránsválság kezelésében, hiszen az ország vezetésének célja a határ menti problémák megoldása, és a pécsiek nyugalmának és védelmének a biztosítása. Ez az önkormányzati segítségnyújtás olyan fontos területeken történik, mint a közösségi közlekedés, a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi ellátás. Utóbbi pedig rendkívül érdekes aspektusokat hordoz magában, épp ezért is szervezett a város és a Baranya Megyei Kormányhivatal egy zártkörű, szakmai tanácskozást a migráns-egészségügy fontos kérdéseiről.
Őri László, Pécs alpolgármestere elmondta, hogy a szakmai konzultáción a város egészségügyi szakemberei folytattak eszmecserét a migránsok regisztrációjáról, egészségügyi ellátásuk mikéntjeiről, egészségbiztosításukról és a migráció járványügyi kockázatairól. Mindezek a kérdések a migráció biztonságpolitikai vonatkozásai mellett azért fontosak, mivel sokan nincsenek tisztában a beteg, sérült bevándorlók kezelésének mikéntjeiről.
A tanácskozás célja az – folytatta Őri –, hogy az egészségügyi szakdolgozóknak és a szociális szférában dolgozóknak is a lehető legtöbb információt adják át erről a problémaegyüttesről. Pécs pedig a legjobb hely erre, hiszen a városban egyedülálló módon működik az Általános Orvostudományi Karon lévő Migrációs Tanszék.
Dr. Bányai Elek, a pécsi önkormányzat egészségügyi szaktanácsadója, megyei szakfelügyelő szerint a migráció járványügyi kockázatainak vizsgálata már egy hónapja, a jelenlegi baranyai határválság előtt megkezdődött, hiszen egyértelmű volt számukra, hogy az áradatnak vannak és lesznek is egészségügyi rizikói.
A szakfelügyelő hozzátette: a bevándorlókkal kapcsolatba hozható fertőzések elsősorban testnedvek (vér, nyál, stb.) útján terjedhetnek. A komoly probléma az, hogy ezen fertőzések között számos olyan betegség is akad, amely európai viszonylatban mára ismeretlenné vált, megszűnt létezni. Ilyen a járványos gyermekbénulás, akad néhány – Európából szintén eltűnt – nemi betegség is, és egyéb olyan kisebb, fertőző megbetegedés, mint például a hastífusz. Nem véletlenül látni tehát a határon szolgáló rendőröket gumikesztyűben és szájmaszkban intézkedni, hiszen pontosan az ilyen ritka kórokat próbálják meg elkerülni.
Bányai kifejtette, a betegségek megelőzése érdekében minden olyan helyen, ahol migránsok hosszabb ideig tartózkodnak (táborok, vonatok, buszok), a legfontosabb az állandó, folyamatos kézmosás fertőtlenítőszerrel, és a személyi higiénia megfelelő szinten tartása, hiszen ezzel megelőzhetőek a fent említett fertőzések.
Ezzel együtt leszögezte, jelenleg nem egészségügyi vészhelyzetről van szó, hanem komoly járványügyi kockázatról, amelynek megítélése és kezelése attól függ a leginkább, hogy még most, a jelenség kezdetén az egészségügy hogyan áll hozzá a problémához.
