Négy fontos magyar művet hallhatunk a Pannon Filharmonikusok előadásában január 22-én a magyar kultúra napján. A koncertet élőben közvetítik a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterméből. A hangversenyt vezénylő Varga Gilbert vezető karmesterrel beszélgettünk az esemény kapcsán.
A magyar kultúra ünnepnapjának hivatalos hangversenyét a Pannon Filharmonikusok adja a fővárosi Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Január 22-én 19.30-kor a pécsi zenekar élőben közvetített, ingyen megtekinthető koncertjén az alábbi négy fontos mű csendül fel:
- Veress Sándor: Threnos – in memoriam Bartók Béla
- Bartók Béla: Divertimento
- Bánfalvi Zoltán: Capriccio – szóló csellóra és szimfonikus zenekarra
- Kodály Zoltán: Galántai táncok
Az esten Bogányi Tibor, a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere gordonkán működik közre, a kultúranapi hangversenyen Varga Gilbert vezényel majd. A koncert kapcsán vele beszélgettünk.
Kérdésünkre a karmester elmondta, hogy többször játszottak már a koronavírus-járvány miatt közönség nélküli hangversenyeket, ez tehát nem újdonság, ugyanakkor hozzátette, hogy a nézők hiánya még mindig kicsit furcsa, érdekes érzés, legalábbis addig, amíg el nem kezdenek játszani. Zenélés közben természetesen csak arra összpontosítanak, a hangversenyek végén viszont nagyon hiányzik az élő tapsvihar – mondta. Mint mondta, a Bartók Béla emlékére komponált Threnos (azaz Könnyek) című művet szerző Veress Sándort, Bartók egyik tanítványát jól ismerte, többször találkozott is vele, a művet pedig nem először fogja vezényelni: amikor még nem állt a Kodály Központ, amikor még nem ott rendezték meg a PFZ koncertjeit, az egyik első darab, amit játszottak Veress komor hangvételű műve volt. Bartók Béla Divertimentóját korábban is játszotta már a zenekar, ez a mű nem volt műsoron, a kultúra napja miatt került be utólag a programba. A zenekar koncertmestere, Bánfalvi Zoltán szerezte Capriccio szerepelt a műsoron, megkezdődtek a próbák, ekkor ütött ki a járvány – mondta. Ezek után csendül fel Kodály Zoltán Galántai táncok című műve, ami a PFZ tolmácsolásában már slágernek számít.
Kérdésünkre elmondta, hogy a Müpa és a Kodály Központ között számára a legfontosabb különbség – amellett, hogy a pécsi hangversenyterem szerinte az ország legjobbja – az, hogy a Kodály Központ számukra nem más, mint az otthonuk, ami nagy erőt ad nekik. Arról, hogy a koronavírus mennyire nehezíti meg a pécsi zenészek életét, a következőket mondta: – A zenészeknek is nehéz, mint mindenki másnak. A családi üzleteknek, az vendéglátósoknak is nehéz, sőt nagyon nehéz. Sokan vannak most, akiknek még nehezebb ebben az időszakban az életük, mint nekünk. Mi még valahogy tudunk dolgozni. A fiatal karmestereket viszont nagyon sajnálom, ők azok, akiknek lenne most lendülete, akik koncerteznének, de nem tudnak. Ez nagyon frusztráló lehet. Ilyenkor szerintem nincs mit tenni, csak gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Így, ha vége lesz ennek az időszaknak, még jobban, még nagyobb magabiztossággal és tudással foghatnak bele a munkába – mondta.
