Van élet a börtön után?

Börtönben lenni sokak számára feltehetően nem épp leányálom, de arra már sokan nem gondolnak, hogy a szabadulás sem épp egyszerű. Utánajártunk annak, hogy milyen lehetőségeik vannak az elhelyezkedésre azoknak a fogvatartottaknak, akik letöltötték a kiszabott büntetésüket.

hirdetés

Kilépni a börtön kapuján, hosszú hónapok vagy évek után, nem lehet egyszerű. A szabadulóknak nincs egy petákja sem, nincs munkájuk, és meg kell küzdeniük a társadalomba történő visszailleszkedés problémáival is, hisz egy börtönviselt emberrel sokan még csak szóba sem elegyednek. Ezeknek a problémáknak a kezelésében azonban – egy tavaly életbe léptetett jogszabálynak köszönhetően – már a büntetés-végrehajtás szakemberei is segíthetik a fogvatartottakat.

börtön
Nem egyszerű bent sem, és kint sem

Balogh Zsolt, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóreferense lapunknak elmondta, hogy az új „büntetés végrehajtási kódex” számos új elemet tartalmaz. Az egyik ilyen intézkedés a büntetés-végrehajtás munkájába beépít egy kockázatkezelési és elemzési rendszert, amelyben egységes normák alapján mérik fel a fogvatartottak szükségleteit, a rájuk leselkedő veszélyforrásokat, valamint a társadalomba való visszailleszkedési hajlandóságukat. Ha mindez megtörténik, akkor a felmérés eredményeinek megfelelően egy egyénre szabott „reintegrációs tervet” dolgoznak ki, a fogvatartottak pedig ezt a tervet szorosan követve töltik le szabadságvesztésüket.

A tervben nagy hangsúlyt kap – folytatta Balogh – az esetlegesen félbehagyott iskolai oktatás folytatása is, hiszen a fogvatartottaknak lehetőségük van az érettségijüket, vagy akár adott esetben a diplomájukat is az intézetek falain belül is megszerezni. Az újra-beilleszkedést elősegítő terv továbbá azt is előírja, hogy minél több közösségi, reintegrációs programban vegyenek részt a fogvatartottak.

A munkáltatás, a munkalehetőségek felkutatása is nagy hangsúlyt kap a szabadságvesztés alatt. Balogh elmondta, hogy országos szinten jelenleg is megfigyelhető a szakképzésekbe bevont fogvatartottak számának növekedése. A csak alapfokú végzettséggel rendelkező, de szakmát nem tanult rabok közül minden kilencediket sikerült bejuttatni különböző OKJ-s végzettséget adó képzésekre.

A helyzet javul, de még nem az igazi
Lesz esélyük a rendes élethez?

A fogvatartottak társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját és az intenzív utógondozásukat segítő munkába 4 860 fogvatartottat vontak be, ebből a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben eddig 15 fő szerzett ingatlanfenntartó-karbantartó végzettséget, míg másik 15 fő hivatalosan is térburkoló lett, mindemellett pedig a tavalyi év végén további 20 fő vehette át az asztalosipari szerelő bizonyítványát a börtönben. A folyamat nem áll meg – mondta Balogh – az intézet tervei szerint ugyanis idén augusztusban elindítanak egy újabb szakmaképzést, melyen további 20 fő kap lehetőséget arra, hogy piacképes szakmát szerezzen. Amennyiben pedig a egy fogvatartott részt vett a börtön falain belül valamilyen szakmát adó képzésben, akkor Balogh szerint jó esélye van arra, hogy a megszerzett végzettségével új állást találjon.

De vannak-e lehetőségeik a fogvatartottaknak arra, hogy felkészüljenek a szabadulásra? A szabadulásra történő felkészítés nem új jogintézmény azonban a tavaly bevezetett kódex új elemekkel is gazdagította a lehetőségeket. A legfontosabb például, amivel a szabadulás utáni visszailleszkedést elő lehet segíteni, az a családi kapcsolatok fenntartása és javítása. Ebben a reintegrációs tisztek segítenek az elítélteknek.

Innen szabadulnak, de hova fordulnak segítségért?
Innen szabadulnak, de hova fordulnak segítségért?

Léteznek továbbá olyan munkaerő-piaci felzárkózást segítő programok is, melyekben megtanítják az elítélteket arra, hogy milyen ügyrend van egy hivatalban, milyen kommunikációs technikák vannak, amik jól jöhetnek az álláskeresésnél.

Ebben a komplex folyamatban segít az is, hogy a korábbi Pártfogó Felügyeletet beolvasztották a büntetés-végrehajtó szervezetbe, mely leegyszerűsíti a fogvatartottakkal való foglalkozásokat. A pártfogó felügyelő ugyanis szabadulás előtt már elkezdi feltérképezni a rabok lakó- és családi környezetét is, de a pártfogó tudja pozitívan befolyásolni a szabadult fogvatartott motivációját és életvitelét is.

A pécsi Pártfogói Felügyelethez 2015 január óta elsősorban a fiatalkorú elítéltek irányából jelentkezett igény a segítségre, az elmúlt 3 hónapban ugyanis tíz szabaduló fiatal kért segítséget. Főként azok a fogvatartottak igénylik itt a gondozást, akik nevelőotthonokban, lakásotthonokban nőttek fel, és a családi kötelékek hiányában a szabadulás utáni távozásuk is megoldatlan.